Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
felhasználva konkrét műszaki megoldások, találmányok születhetnek (a technikatörténet tanúsága szerint születnek is), de közvetlenül a gyakorlatban nem alkalmazható, azaz . .ismeretbővítés és nem műszaki intézkedési szabály.. (az USA jogrendszerében a gyakorlat vonja meg ezt a határt, formálisan ugyanis a felfedezés is szabadalmazható, a felfedezést azonban itt nem a fenti értelemben fogják fel).373 Az újdonság kritériumát illetően — legalábbis a jogi szabályozás által megfogható szempontokat figyelembevéve — mindkét alkotástípusnál közös követelmény az abszolút újdonság. Milyen oltalmat nyújtanak az egyes jogrendszerek a felfedezőknek? Általában eleggé sovány ez az oltalom. Mint minden szellemi alkotás legszélesebb mögöttes védelmi vonala, a szerzői jog normái természetesen oltalmat nyújtanak. Amíg azonban a tipikus szerzői mü esetén a forma szerepe, az egyéni-eredeti jelleg alapvető fontosságú, az ehhez fűződő jogi oltalom biztosítja az alkotó lényeges érdekeit, a tudományos művek alkotóinál általában, így a felfedezőknél is, a formai elemek jobban háttérbe szorulnak vagy éppen jelentőségüket vesztik. Némileg leegyszerűsítve tehát azt állapíthatjuk meg, hogy ha a felfedező felfedezése eredményét megfogalmazza, leírja, rögzíti, nyilvánosságra hozza, a szerzői jog ezt a sajátos megfogalmazást alkalmas védeni, de nem a felfedezés tényleges tartalmát.374 A felfedezések jelentősége, a felfedezők társadalmi megbecsülésének és ösztönzésének kívánalma vezetett számos szocialista államot arra, hogy a felfedezések jogi oltalmát szolgáló speciális, nevesített intézményi hozzon létre. Jelenleg a szovjet, a bolgár, a csehszlovák és a mongol jogrendszer biztosít ilyen speciális oltalmat a felfedezések, felfedezők számára.375 E szabályozások lényege, hogy a felfedezők részére az erkölcsi-személyiségi és anyagi elismerésre egyaránt alanyi jogot biztosít, a felfedezés tárgyát illetően azonban rendelkezési jogot nem ad a felfedezőknek. (Az oltalom tehát az ún. tanúsítványi modellt fogadja el.) A felfedezői jelleg megállapítása részletesen szabályozott eljárás során történik, amiben — rendszerint — fontos funkciói vannak a tudományos intézményeknek (egyetemeknek, akadémiáknak). A hivatkozott nevesített oltalom a pusztán szerzői jogi megközelítéssel szemben kétségtelen előnyökéi jelent. így mindenekelőtt szélesíti a felfedezők jogait, dönt a prioritás kérdésében, jobban megalapozza a személyiségi jogok oltalmát és alanyi jogot biztosít az anyagi juttatások tekintetében is. Az intézményes szabályozás szorosabb kapcsolatot létesít a felfedezések és a műszaki alkotások egyéb Egyezmény 52. cikkére építve — az angol, francia, NSZK, dán, svéd szabadalmi törvények. Más jogrendszerekben értelmezés útján jut a jogalkalmazó analóg következtetésre; ld. Bobrovszky, op. cil. (19. 1}.). p. 215. 373 Somorjay, op. cit. (287. lj.) pp. 29—30. 374 Bobrovszky, op. cit. (19. lj.) p. 257.; Vékás, op. cit. (282. lj.); ibid, további irodalom. 375 Bobrovszky, op. cit. (19. és 281. lj.); Trahtengerc, op. cit. 140
