Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
találmányok tekintetében.363 Az ellentétes tendenciák szaldójaként mégis megalapozottnak tűnik az a megállapítás, amely az oltalmazható alkotásfajták körének, skálájának bővülését, szélesedését mint jellemző, uralkodó irányzatot minősíti. c) Árujelzők 87. Az oltalmazható alkotások köre szélesedésének tendenciája elsősorban a műszaki alkotások területén bír jelentőséggel, s innen meríthető a fontosabb illusztrációs anyag is. Analóg tendenciák azonban megfigyelhetők az iparjogvédelem más részterületein, nevezetesen az árujelzők jogában is. Az alábbiakban ezekre nézve mutatok be — jelzésszerűen — néhány példát. Védjegyjog 88. A szélesedési törekvés a védjegyjogban elsősorban két vonatkozásban figyelhető meg, a védjegyként alkalmazható megjelölések, illetőleg a védjeggyel jelölhető tárgyak tekintetében. A védjegyként alkalmazható megkülönböztető megjelölések hagyományosan a kétdimenziós (szó és/vagy ábra) jelzésekre korlátozódtak. Az újabb jogalkotásokban egyértelműen kirajzolódik az a tendencia, amely az oltalomképes megjelölések körét tágítja, idevonva a háromdimenziós (tehát a termék vagy még inkább a csomagolás, palack stb. sajátos külső kialakításában tükröződő) jelzéseket, sőt a színkombinációkat, hang- és fényeffektusokat is.364 Természetesen mindezek a megjelölések a védjegy alapvető funkciójából folyóan csak abban az esetben oltalmazhatok védjegyként, ha megkülönböztetésre alkalmasak. Vannak jogrendszerek, amelyek a felhasználható megjelölésfajtákat nem is részletezik, hanem elvileg és korlátlanul bármely megjelölést alkalmasnak ítélnek, amennyiben a megkülönböztető jellege megállapítható.365 A hagyományos védjegyjogi megközelítés a fizikai dolgok, áruk, termékek megkülönböztetését tartotta szem előtt. Ehhez képest mint két alapvető fajtát, a gyári és kereskedelmi védjegyet ismerte el, szabályozta, amelyek az árunak a termelővel, illetőleg a forgalmazóval való individuális kapcsolatára utalni alkalmasak. A modern gazdasági tevékenységben egyre nő azoknak a tevékenységeknek a súlya, szerepe, amelyek nem — vagy nem feltétlenül — kötődnek konkrét 363 Bobrovszky, op. cit. (19. lj.). 364 így a hangjelzések védjegykénti oltalmazhatóságára kifejezetten utal — hasonlóan a magyar szabályozáshoz — Bulgária és Románia védjegytörvénye. Ld. Major provisions of trademark legislation in selected countries, Genf, 1977. 365 Bármely megkülönböztetésre alkalmas megjelölés védjegykénti oltalmazhatóságára utal pl. Irak, Kanada, Kuvait, Norvégia, Svájc védjegytörvénye. 136
