Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
termékekhez, azaz a szolgáltatásoké (biztosítás, idegenforgalom, bank, szervezés stb.). Ennek a szektornak szerepnövekedését tükrözi a védjegyjogban a.szolgáltatási védjegyek szabályozása. A PUE-ben rögzített buzdító rendelkezésre is figyelemmel egyre növekvő számban rögzítik az egyes országok védjegynormái a szolgáltatások védjegyeztethetöségét, illetőleg — kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is — a praxis kiterjeszti a védjegyoltalmat a szolgáltatásokra is.366 (Esetenként a szolgáltatások tekintetében eltérő szabályozás is tapasztalható, pl. a regisztrálás konstitutív jellegének megítélése tekintetében.367) Részben a szélesedési tendenciát is tükrözi, másrészt az oltalmi variánsok gazdagításául, a védjegy minőségi garancia funkciójának —elsősorban fogyasztóvédelmi megközelítésű erősítéséül is szolgál a kollektív, illetőleg az ún. tanúsító védjegyek bevezetése, alkalmazása egyes jogrendszerekben.368 Földrajzi megjelölések 89. Az eredetmegjelölések és származási jelzések (összefoglalóan földrajzi jelzésekként tárgyalt) szerepének növekedése részben sajátos védjegyjogi szabályokban, speciális gátló okok megformulázásában is tükröződik, részben azonban az önálló, intézményesített jogi oltalom kialakítására irányuló törekvések is ezt tanúsítják. Az eredet- és származásjelzések jogi oltalmának elsősorban a nemzetközi gazdasági, iparjogvédelmi kapcsolatokban van jelentősége, így a jogi rendezés eredményei — részben univerzális, multilaterális (cf. a II. fejezetet), részben bilaterális megállapodások keretében — is elsősorban a nemzetközi iparjogvédelmi kooperáció síkján jelentkeznek.369 Néhány ország űjabb kodifikációja azonban arról a törekvésről tanúskodik, hogy a belső jogrendszer eszköztárát sem haszontalan ezeknek a jelzéseknek sajátos, intézményes oltalma kiépítésével gazdagítani.370 366 Egyre több ország kifejezetten utal a szolgáltatások védjegyeztethetőségére, mások ezt a gyakorlatban — kifejezett szabályozás nélkül — alkalmazzák. 367 így pl. a szovjet védjegyjog nem teszi kötelezővé a szolgáltatási védjegyek lajstromozását. 368 S. Schröder: Kollektiv védjegyek a Német Demokratikus Köztársaságban, UL. 1972/2; Bacher V.: A kollektív védjegy, MIÉ Közleményei, 21/1.; Vida S.: Minőséget tanúsító „védjegy", MIÉ Közleményei, 21/1. 360 Bognárné, op. cit. (95. lj.): R. W. Benson: Vers un nouveau traité sur la protection des indications géographiques. Prop. ind. 1978/4. 370 Ilyen speciális norma pl. a bolgár 1967. évi, illetőleg a csehszlovák 1973. évi törvény. 137
