Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
nek. A már számos eredményt felmutató génsebészet, illetőleg eredményei jogi oltalma a szabadalmi jog számos területét érinti (érintheti),344 az ezzel kapcsolatos koncepciókat itt csak a fajtaoltalommal összefüggésben érintem. A különböző jogrendszerek megoldásainak áttekintése e vonatkozásban tarka képet mutat.345 Egyes jogrendszerek a hagyományos szabadalmi normák segítségé-“8 vei biztosítják a megfelelő oltalmat. Másutt ugyancsak a szabadalmi rendszer keretében, de sajátos szabályok, formák (pl. plant patent) nyújtanak védelmet.346 Több jogrendszer — a szabadalmi rendszertől elkülönülő — sajátos fajtaoltalmi rendszer kialakítását ítéli célszerűnek.347 (Szerepet játszhatnak ezen a téren más jogintézmények, a szerződési jog eszközei, a versenyjogi normák, sőt adott esetben a szokásjog szabályai is.348) Hazai jogunk a szabadalmi törvény kereteiben, a szabadalom intézményével, de sajátos előírásokkal oltalmazza az új növény- és (szinte egyedülállóan konzekvens és átfogó módon) az állatfajtákat. Kézenfekvő egyrészt, hogy ezen a területen elsősorban a termék- és kevésbé az eljárási oltalomnak van szerepe (az állattenyésztési és növénytermesztési eljárásokat a hagyományos koncepciók sem zárják ki a technika területéről), másrészt, hogy a nemesítői tevékenységnek és eredményének — a biológiai jellegből folyó — sajátosságai bizonyos eltérő feltételek előírását is indokolják. Ha végigtekintjük a különböző jogrendszerek megoldásait, elsősorban az újdonsági követelmény sajátos érvényesülésére, a vizsgálat-elbírálás során szükséges kísérleti termesztésre, a stabilitás követelményeinek specialitásaira, az oltalom bizonyos mértékben eltérő hatályára (szaporítási célhoz kötöttség), a közérdekű korlátozások (igénybevétel, kényszerengedély) szélesebb körű megvonására stb. kell felhívnunk a figyelmet.349 Az új növényfajták oltalmára kötött 1961. évi párizsi egyezmény (UPOV) jelentős lépést tett az oltalom nemzetközi egységesítése és bátorítása érdekében. Az 344 Különösen S. B. Williams jr.: Schutzrechtliche Aspekte der Gentechnologie bei Pflanzensorten, GRUR Int. 1983/9.; J. Straus: Patentschutz für gentechnologische Pflanzenzüchtungen? GRUR Int. 1983/6—7. 345 Részletesen Bobrovszky, op. cit. (19. lj.), illetőleg Pálos Gy.: Növényi szabadalom, MIÉ Közleményei, 2. 346 N. Byrne: Fifty years of Botanical Plant Patents in the US, El PR, 1981. pp. 116. et.seq. Williams (op. cit.) rámutat arra, hogy az USA joga elvileg négy oltalmi lehetőséget is kínál, az 1930. évi Plant Patent Act, az 1970. évi Plant Variety Protection Act speciális normáin kívül nevezetesen figyelembe vehető az általános szabadalmazási (Id. Chakrabarty v. Diamond ügy, 341. lj.), illetőleg a know-howkénti oltalom lehetősége is. 341 Speciális fajtaoltalmat ismer pl. az NSZK, Franciaország, Belgium, Ausztria, Olaszország, Svájc jogrendszere. 348 Pl. L. Lodi: Les usages, les coutumes et les contrats dans le domaine de la diffusion des nouvelles variétés végétales, Prop. ind. 1976/6. 349 Pálos, op. cit. (345. lj.), továbbá P. Wuesthoff: Schutzumfang inländischer und ausländischer Sortenschutzrechte, GRUR Int. 1977/12. 130
