Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
Leszögezhetjük tehát, hogy a mikroorganizmusok (általánosítva: bizonyos élő szervezetek) szabadalmazhatósága tekintetében pozitív tartalmú, az oltalmazható alkotások körének további szélesítésére utaló tendenciák jól megfigyelhetők. Kétségtelenül bizonyos aggályok fogalmazódnak meg e tendencia kapcsán, figyelemmel nevezetesen azokra a veszélyekre, amelyek az élő szervezetbe történő beavatkozással járnak, s amelyek félelmet keltenek az átlagemberben — nem függetlenül a tudományosfantasztikus irodalom és filmek hatásától — olyan szokatlan metódusokat illetően, mint a klónozás, génsebészet stb. (A géntechnológia a növénynemesítésben játszik kiemelkedő szerepet, erre ott térek ki röviden.) Ezek a kétségtelen — elsősorban a környezetet vagy éppen az emberi személyiséget fenyegető — veszélyek azonban elsősorban a megfelelő igazgatási kontrollal előnyösebben szoríthatók korlátok közé, mint az oltalmazhatóság köréből történő kirekesztéssel. Állat- és növényfajták oltalma 84. A világ égető élelmezési gondjai aligha oldhatók meg a mezőgazdaság intenziv fejlesztése nélkül, különösen olyan sajátosságokkal rendelkező növény- és állatfajták kialakítása és elterjesztése nélkül, amelyek magas hozamúak, ellenállók stb. Hogy csak hazai viszonyainkra utaljak, mellőzve a történeti elemzést, nevezetesen a túlzott és sokszor nem kellően megalapozott iparosítás következtében háttérbe szorított mezőgazdaság fejlesztésének hátrányos, a fogyasztók által közvetlenül tapasztalható konzekvenciáinak taglalását, megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunkban a mezőgazdasági ágazat kiemelkedő fontosságú, mind a hazai fogyasztó, az életszínvonal-politika, mind pedig a ,,devizakitermelés” szempontjából. Mezőgazdaságunk imponáló eredményei szoros kapcsolatban állnak a nemzetközileg is elismert színvonalú nemesítői, az új, kedvezőbb tulajdonságú növény- (és állat-)fajták kialakításához vezető tevékenységgel. Ennek a sajátos alkotói tevékenységnek, illetőleg eredményeinek megfelelő jogi oltalom kiépítése mellőzhetetlen feladat. A fajtanemesítés csak egy — kiemelkedően fontos — területe a biotechnológiának, amely óriási fejlődés előtt álló multi-diszciplináris ágazat. Jelentősége a mezőgazdaságon kívül érinti az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipart, de a kohászatot, az energiatermelést és számos más — egyelőre alig belátható — területet is.343 Az itt felmerülő műszaki-tudományos és gazdasági problémák mellett nem alábecsülhető feladat e tevékenység adekvát jogi szabályozása sem, s e vonatkozásban kiemelkedő szerep jut az iparjogvédelem intézményei-343 Bull—Holt—Lilly: Biotechnology — International Trends and Perspectives, OECD. Paris. 1982.; C. Cosse-Manie: L’essor des biotechnologies en France, Marché de Tinnovation, 53. A terület újszerű problémáit felismerve határozta el az AIPPI Magyar Csoportja és a MIÉ, hogy az 1985. évi nemzetközi konferencia egyik fő témájaként a biotechnológia és iparjogvédelem kapcsolatát jelöli ki. 9 129
