Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén

lag oltalmazhatónak.337 Az űjabb nemzetközi fejlemények közül e vonatkozásban két mozzanatot érdemes kiemelni.

Az egyik, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény (ez különösen az ún. értelmezési jegyzőkönyv alapján tekinthető egyértelműnek) elismeri a mikroorganizmus-törzsek szabadalomképességét. Amint erre a kommentárok rámutatnak, az alapprobléma elsősorban a reprodukálhatóság tekintetében fog a praxisban jelentkezni.338 (A szabályozás során természetesen számolni kell a mikroorganizmusok sajátosságaival járó speciális feltételek előírásával.339 Ebben a vonatkozásban — különösen a nemzetközi együttműködés során —jelentős eredmény a már hivatkozott Budapesti Egyezmény.340)

A másik figyelemreméltó esemény az USA Vám- és Szabadalomügyi Fellebbviteli Bíróságnak a Bergy- és a Chakrabarty-ügyekben hozott döntései. A döntésekben kifejezésre jut az az álláspont, amely szerint az akár termékként, akár anyagösszetételként szabadalmaztatni kívánt megoldás — az egyéb törvényi feltételek megléte esetén — oltalmat nyerhet, függetlenül attól, hogy mikroorganizmusról, azaz „élő anyagról” van szó.341

Az elmélet köréből is számosán érvelnek a mikroorganizmusok oltalmazhatósága mellett, pontosabban a jogalkotásban vagy jogalkalmazásban meglévő korlátok feloldása érdekében.342

337 Hasonlóan a vegyi termékek oltalmához, utalni kell arra, hogy a szerzői tanúsítványt (is) ismerő szocialista jogrendszerek tanúsítványi formában oltalmat nyújtanak a mikroorganizmus-törzseknek. Ld. Takáls, op. cit. illetőleg Mikroorganizmus-törzsek oltalmazhatóságának néhány kérdése a szovjet szabadalmi irodalomban (a Voproszü izobretatyelsztva alapján összeállította Parragh G.-né), SZK 1977/5. A 336. lj-ben hivatkozott konferencia során erősen megoszlottak a vélemények, voltak nevezetesen, akik csupán a mutációk számára tartották elképzelhetőnek a szabadalmazhatóságot.

338 Schmied-Kowarzik, op. cit. (308. lj.); R. Teschemacher: Ein Sonderrecht für mikrobiologische Erfindungen?, GRUR Int. 1979/10. idem: Die Patentfähigkeit von Mikroorganismen nach deutschem und europäischem Recht, GRUR Int. 1981/6.; D. L. T. Cadman: Der Schutz von Mikroorganismen im Europäischen Patentrecht, GRUR Int. 1985/4.

339 Néhány ilyen problémára ld. Parragh G.-né: Mikrobiológiai tárgyú találmányok vizsgálatával és elbírálásával összefüggő joggyakorlati problémák, SZK 1976/7.

340 A Budapesti Egyezményhez vezető kezdeti lépések egyike egyébként éppen a 336. lj-ben hivatkozott konferencia során megfogalmazott javaslat volt.

341 Részletesen V. Vossius: Ein wichtiger Schritt zur Anerkennung der Patentfähigkeit von Mikroorganismen in der USA, GRUR Int. 1980/1. Aligha tévedünk, ha olyan sokszor citálandó eseteknek minősítjük ezeket, mint a német praxisban a Bäckerhefe vagy — tágabb összefüggésben — a Rote Taube eseteket. Tehát élő szervezet is lehet szabadalmi oltalom tárgya, amennyiben mesterségesen hozták létre. Hasonló gyakorlatot folytatott egyébként — legalábbis a korábbi jog alapján — az angol elbíráló is (Cornish, op. cit. 160. lj. pp 177—178.), s a francia szabadalmi jog is szélesebbre tárta a kapukat e vonatkozásban (Chavanne—Burst, op. cit. p. 78).

342 Ld. erre a 336. lj-ben hivatkozott konferencia több referátumát, továbbá: Schmied-Kowarzik (308. lj.), Teschemacher, Vossius, op. cit.; F. K. Beier: Zukunftprobleme des Patentrechts, GRUR Int. 1972/6.; F. Epstein: Der Schutz der Erfindungen auf dem Gebiet der Mikrobiologie, GRUR Int. 1974/7.; R. E. Blum: Fragen der Patentfähigkeit von Erfindungen auf dem Gebiet der lebenden Materie, GRUR Int. 1981/5.

128