Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
nak az a koncepciója is, amely a védjegyjogosultságot nem — vagy nem kizárólag — a lajstromozáshoz, hanem a tényleges használathoz kapcsolja.)248 Közérdeknek tekintik számos országban, hogy az oltalmazott megjelölések tényleges felhasználásra kerüljenek. Egyre több ország írja elő a védjegyek kötelező használatát. A használat elmulasztásának szankcióit illetően a variánsok széles skálájával találkozunk. Tipikus megoldásnak azt tekinthetjük, hogy a kötelezően előírt használat elmulasztása a védjegyoltalom megszűnéséhez vezet. Egyes országokban ezt hivatalból is vizsgálják, rendszerint közvetett módon, nevezetesen akként, hogy a védjegymegújítás során kellően igazolnia kell a jogosultnak a megjelölés valódi használatát.249 Kivételesen bár, de találunk olyan jogrendszert is, amely — a szabadalmi joghoz hasonlóan — védjegyek (sőt ipari minták) esetén is ismeri a kényszerlicencia lehetőségét.250 (Ennek indokoltságát illetően alapos aggályok merülnek fel.) A versenyjog normái számos esetben tükrözik a közérdek oltalmát, különösen a gazdasági struktúra eltorzulását eredményező magatartások ellen irányuló monopol ellenes jogalkotásban. 67. A közérdek—magánérdek, csoportévállalati) érdek—társadalmi érdek konfliktusai néhány vonatkozásban sajátosan jelentkeznek a szocialista országok gyakorlatában. Ilyen aspektusai is vannak nevezetesen a szerzői tanúsítvány c/a szabadalom vitának (ezekre a IV. fejezetben térek ki) is. Hazai gyakorlatunk alapján utalok néhány ilyen érdek-összeütközés lehetőségére. Bár a gazdaságirányítási koncepciónkkal igencsak összhangban áll a belső verseny erősítése, mégsem tekinthető szerencsésnek, ha hazai vállalatok külföldi piacokon ütköznek, adott esetben egymás versenyesélyeit rontva. Erre legutóbb a játék- és élelmiszerexport területén adódtak példák. A közérdek tulajdonképpen egyéni vagy csoportérdekek preferálásának, adott esetben különböző vállalati érdekek értékelésének eredője. Igen népszerű törekvés vállalati vagy ágazati érdekeket „népgazdasági” érdeknek titulálni. Pregnáns példája az ilyen jellegű konfliktusoknak az a különböző fórumokon és jelleggel lefolyt vita, amely a növényvédő szerek oltalmazásának (termékoltalom-lehetőségeinek) kapcsán a közelmúltban kibontakozott.251 Tulajdonképpen a közérdek—vállalati érdek konfliktusa tükröződik azokban a pénzügyi szabályokká.1 kapcsolatos vitákban is, amelyekben egyrészről a műszaki fejlesztést szolgáló 248 Elsősorban a common-law jogrendszerekre jellemző, hogy a védjegyjogot az első használó javára ismerik el, így Anglia, USA, Kanada, India, Izrael stb. 249 A tipikus megoldás a harmadik személy kezdeményezésére történő törlés. Néhány ország (pl. Argentina, Japán) a védjegy megújításakor megkívánja a használat igazolását, Mexikóban az igazolásnak a lajstromozást követő 3 éven belül kell megtörténnie. 250 Kivételes jellegű a mexikói törvény rendelkezése a kényszerlicencia lehetőségéről védjegyek tekintetében. Ld. C. Fernández-Nóvoa: Die Erosion des Markenrechtes im mexikanischen Gesetz über Erfindungen und Marken von 1975., GRUR Int. 1977/11. 251 Somfai É.: Növényvédő szerek szabadalmaztatásának problémái, UL 1978/24.; Kende, Palágyi vitacikkei, UL 1979/3, 4. 102
