Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
A versenyjog hagyományos szabályai is — amint erre utaltam — adnak bizonyos lehetőséget a fogyasztói érdekek tükrözésére. A tisztességtelen versenyt tilalmazó hagyományos normák ún. generálklauzulái — keretjellegüknél fogva — módot adnak arra, hogy a helyesen (pl. jogpolitikai irányelvekkel) irányított jogalkalmazó praxis ezeknek a kereteknek kitöltése során hangsúlyozottabban juttassa kifejezésre a fogyasztói érdekek védelmét. Néhány sajátos „piaci magatartás” kapcsán a fogyasztói érdekek sajátos, nevesített védelmet is igényelnek.240 Különösen a modem reklámpolitika alkalmaz nemegyszer olyan fogásokat, amelyek a fogyasztói igényeket manipulálják, szükségtelen vásárlásokra ösztönöznek, gyakran építenek a fogyasztó tájékozatlanságára, esetleg „alantas” ösztöneire. Kiemelkedő veszélyt jelentenek a hamis, félrevezető reklámok, hirdetések, amelyek megtévesztik — közvetlenül vagy közvetve — a fogyasztót az áru minősége, eredete stb. tekintetében. A fogyasztó alapvető érdeke, hogy a reklámtevékenység során is objektív tájékoztatást kapjon bizonyos lényeges kérdésekről, nevezetesen az áru minőségét, rendeltetését, felhasználhatóságának módját és idejét, összetételét, esetleges káros mellékhatások veszélyeit stb. illetően. Megkívánja a fogyasztók védelme ezért a reklám minimális kellékeinek előírását, hatékony ellenőrzését és szankcionálását.241 Sajátosan jelentkezik a fogyasztói érdek az ún. összehasonlító reklámok esetén. Ez az érdek az objektív összehasonlítást, a vásárlási döntéseket megalapozó információt kívánatossá teszi. Hatékony védelmet igényel a fogyasztó az agresszív, tájékozatlanságával visszaélő üzleti fogásokká szemben. Ilyenek veszélyei — bár fogyasztói előnyei is lehetnek — nagyok pl. a házaló kereskedés körében, a részletvételek esetén, a kiárusítások, árukapcsolások, az eladó által adott vagy ígért jutalmak, ajándékok stb. esetében. Az ilyen, visszaélés veszélyeit rejtő üzleti fogásokkal szemben a fogyasztó joggal igényli a megfelelő feltételek előírását és hatékony ellenőrzését. Végül fontos érdeke a fogyasztónak, hogy ne csupán az anyagi jogi szabályok tükrözzék jogos érdekeit, hanem jogai érvényesitésének eljárásjogi feltételei is kiépüljenek. Ezt részben a célszerű (egyszerű, gyors, nem költségigényes) eljárásfajták kiépítése, részben a fogyasztók vagy szervezeteik aktorátusának — a jelenlegi megoldásokhoz képest — szélesítése szolgálhatja.242 240 Vörös, op. cit. leül. pp. 174. et seq., 186. Vörös rámutat arra, hogy elsősorban a francia megoldásban alkalmazott kvázi-generál klauzula alkalmas erre, mert a német modellben a „versenyviszony” léte a feltétel. 241 így pl a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által elfogadott International Code of Advertising Practice és a Code of Sales Promotion Practice; L. Brandmair: Neufassung der Internationalen Verhaltensregeln für die Werbepraxis, GRUR Int. 1974/6. 242 A PUE szabályai (10. cikk (2) bek., 10ur cikk) a versenytársak (termelők, kereskedők), illetőleg érdekképviseleti szerveik részére biztosítanak kereseti jogot. Persze egyes jogrendszerek elismerhetik (el is ismerik) a fogyasztók érdekképviseleti szerveinek aktorátusát. Az új magyar versenytörvény is ilyen jogosultságot biztosít az 1006/1982. Mt.h -tál létrehozott Fogyasztók Országos Tanácsának. 7* 99
