Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

VI. A franchise szerződés jogi természete

igényt. Ennek egyik előfeltétele, hogy a kielégítés fizetésére kötelezett a szerződéses jogviszony befejezése után a keres­kedelmi képviselő által megkötött ügyletekből még továbbra is részesedjék. További feltétel, hogy a kereskedelmi képvi­selő a szerződéses jogviszony befejezése következtében a már megkötött, de csak később teljesülő szerződésekből a proví­ziót ne kapja meg. Ennek a kielégítésnek a figyelembe vett valamennyi körülmények között meg kell felelnie a mél­tányosságnak. Ez a szerződésileg biztosított kielégítési igény a franchise szerződések esetében is fontos szerephez juthat, amit a né­metországi legfelsőbb bírósági joggyakorlat már be is bizo­nyított. Ezen analógia alkalmazására vonatkozó szabályok előfelté­tele, hogy a vállalkozó szerződéses megállapodások alapján meghatározott értékesítési organizáció tagja legyen, ahol gaz­daságilag jelentős mértékben a kereskedelmi képviselőhöz ha­sonló feladatai vannak. További előfeltétel, hogy vállaljon kötelezettséget a szerződéses jogviszony befejezése esetén arra, hogy akár a franchise-átadónak, akár a szállítónak vagy a rendszer tulajdonosának az általa szerzett vevőkört átru­házza, mégpedig úgy, hogy az átruházásból származó előny minden további nélkül hasznosítható és használható legyen. Az irodalomban is vitás persze, hogy a törzsvásárlókból származó előnyt és magukat a törzsvásárlókat is, mint gaz­dasági egységet miként lehet átruházni. Általában a rend­szergazda számára biztosított tényleges kapcsolattartási lehe­tőséget kielégítőnek tekintik. Egy hasonló érdekkonstelláció és alapkoncepció merül fel franchise szerződés esetén is. Szemben a kereskedelmi kép­viselővel, a franchise-átvevő erősebben integrálódik az érté­kesítési szervezetbe. A franchise-átadót megilleti az ellenőrzés 78

Next

/
Thumbnails
Contents