Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VI. A franchise szerződés jogi természete
A franchise értékesítési viszonyban megmutatkozó licenciaként való értékelését egyértelművé teszi az a szituáció, amelyben a franchise-átvevő található. Önálló vállalkozó lévén vállalkozásának sikere a franchise-átadó jogai használatának engedélyezésétől függ, mivel a franchise rendszer sikerreceptje gyakran a franchise-átadó nevével és védjegyével megjelenő szervezeti vagy terjesztési forma értékelésén múlik. Mindemellett meg kell említeni, hogy nem minden franchise szerződés szükségszerű velejáró eleme védjegylicencia. Minden- esetre az esetek többségében, különösen a szolgáltatási franchise-nál gyakori. Érdekes kérdés, hogy a licencia jogosított franchise-átvevő saját jogából eredően védjegyjogi tilalmi igénnyel harmadik személlyel szemben felléphet-e. A franchise-átvevőt saját jogából nem illeti meg védjegyjogi tilalmi igény. Általában nem „tulajdonosa” a védjegynek. Mint használati jogosult, a franchise-átadó javára bejegyzett védjegy felhasználása során semmilyen dologi jogi igényt nem szerezhet. Őt a védjegyjog kötelmi jogi hatásai illetik meg. A kötelmi jogi használati jogosultság természetesen nem ad abszolút jogvédelmet. A védjegyjog peres úton történő érvényesítése a védjegyjogosult beleegyezését igényli. Csak engedélyezett perlési jogosultság révén kerül abba a helyzetbe, hogy idegen védjegyjogot saját nevében érvényesítsen. A perbenálláshoz szükséges előzetes jogi érdeket a franchise-átvevő használati jogosultsága alapítja meg. Nem lehet abból kiindulni, hogy a franchise-átadó a védjegyjogi licencia átruházásával egyidejűleg pervezetésre felhatalmazást ad. Kizárólag a védjegy tulajdonosának szabad döntési körébe tartozik, hogy védjegyjogát peres úton érvényesíteni kívánja-e, és a használati jogosultat a perlés joghatásaiban részeltetni kívánja-e. Ezért 64
