Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

VI. A franchise szerződés jogi természete

kozottabb és gyorsabb védelméhez vezetett, míg a franchise­­zal kapcsolatos jogi problémák a fogyasztókat egyáltalán nem, vagy csak alig felismerhetően érintik, és a jogalkalmazás ne­hézségei viszonylag szűk számú franchise-átvevőre és fran­­chise-átadóra korlátozódnak. A franchise-zal kapcsolatos jogi kérdések tisztázásra szo­rulnak, és ez a bíró feladata, hiszen elméletileg ez az egyetlen alkalmas módja annak, hogy helyes értékítéletek szülessenek, és mindezzel a jövőbe mutató jogfejlődésnek is irányt szab­janak. Vannak szerzők, akik vitatják a franchise szerződés licencjogi értékelését. Igaz, hogy a franchise szerződés licenc szerződési elemeket felmutathat, de ez nem szükségszerű. Van ezzel ellentétes álláspont is, mely szerint a franchise szerződés sajátosságait a kötelmi szerződések között a licencia szerződés hordozza leginkább magában. E kérdésben való végső állásfoglalás előtt további jogi kér­dés tisztázása szükséges. Induljunk ki a franchising Európai Etikai Kódexéből. A franchising egy olyan értékesítési rendszer, amely áru­kat, szolgáltatásokat, technológiákat közvetít. Mindez jogi­lag és gazdaságilag független és önálló vállalkozók szoros és folyamatos együttműködésére épül. A franchise-átadó biztosítja a franchise-átvevőnek azt a jogot, de egyúttal kö­telezettséget is, hogy az üzletet saját koncepciójának meg­felelően vezesse. Ez a jog jogosítja és egyben kötelezi a franchise-átvevőt díj fizetése ellenében meghatározott időre kötött szerződés alapján arra, hogy a franchise-átadó gazdasági és egyéb támogatását, a rendszer nevét és védjegyét, további ipari és szerzői jogokat, úgy mint know-how, gaz­dasági és technikai ismereteket, és az üzletmenetet kihasz­nálja, hasznosítsa. Nem kétséges, hogy a know-how-t titkosan kell kezelni. 58

Next

/
Thumbnails
Contents