Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VI. A franchise szerződés jogi természete
Akár szubsztanciája, akár szerkezete, vagy részeinek összetétele nem válhat ismertté, más számára hozzáférhetővé. A know-how révén átadott ismeretek rövid fogalma úgy határozható meg, mint nem szabadalmaztatott, praktikus ismeretek, amelyek tapasztalatra épülnek. A magyar Ptk. nem feltétlenül ilyen értelemben használja ezt a fogalmat. A franchise előbbi meghatározásából kiindulva nem kétséges, hogy az immateriális anyagi jogokon fennálló licencia, amelyet a franchise-átadó saját teljesítményén, működésén keresztül szerzett meg, a franchise szerződés jogi megítélésétől nehezen választható el. Itt az immateriális anyagi javak a legszélesebb értelemben értendőek, mint a franchise-átadó vállalkozása által megtestesített ismeretek. Amennyiben a franchise-átvevő olyan ismeretekhez jut, amely mások számára nem hozzáférhető, mint ipari jogok, szerzői jogok, védjegy jogok, csak annyiban veti magát alá a franchise-átadó utasítási jogának, és csak ennyiben részesíti a franchise-átadót a saját vállalkozói felelőssége alatt kigazdálkodott nyereségben. Ilyen értelemben a franchise az értékesítési viszonyban megmutatkozó licenciaként értelmezhető. Annyiban licencia, amennyiben a használati jogok biztosítása teremt a franchiseátadó részére ténylegesen és jogilag is olyan lehetőséget, amely létrehozza a franchise-átvevőért való felelősséget. Csak egy önálló, a saját nevében vállalkozóval szemben áll fenn az a jogi szükségszerűség, hogy a know-how használatot megengedje, szemben például a kereskedelmi ügynökkel, aki működéséhez nem igényli használati jog biztosítását, hiszen a rendelkezésre bocsátott know-how-t nem a saját maga hasznára aknázza ki. Mielőtt a franchise-átadó egy franchise rendszert alapít, kö59
