Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VI. A franchise szerződés jogi természete
szolgáltatás összetartozó kötöttségére épüljön a szerződés. A vegyes szerződések között az előbb említetteken kívül ide tartoznak még a gazdasági forgalom szülte szükségletek miatt kialakult formációk, amelyeket szintén a fent említett értelemben kell vizsgálni. A vegyes szerződések jogi természetének meghatározását illetően három teória született: A kombináció elmélet, mely szerint a megállapodásban szereplő szerződéstípusokat szabályozó normákat kell kombinálni egymással. Az abszorpció elmélet, ahol azon szerződéstípus előírásainak van elsőbbsége, amelyhez a szerződési főszolgáltatás kapcsolódik. Végül az analóg jogalkalmazás teóriája, amely csak a kötelmi jogi előírások analóg alkalmazásáért száll síkra. A legújabb szemlélet azonban a fenti három teória közül egyiknek sem fogadja el az elsőbbségét, hanem a rugalmas megoldás szükségletét szem előtt tartva, a szerződést a felek akaratának, valamint a szerződés céljának megfelelően értelmezve dönti el az esetleges jogvitákat. A franchise szerződés megítélésénél evidens, hogy azt egyedül csak a Ptk.-ban szabályozott kötelmi jogi szerződéstípusokhoz hozzárendelni nem lehet. Éppen ezért itt egy túlságosan komplex szabálycsomagról van szó, amelynek egyes elemei különböző kötelmi jogi elemeknek felelnek meg. Ebből következően a jogi diszkusszió első lépésben arra a kérdésre korlátozódik, hogy a franchise szerződés vegyes szerződésként, esetleg típuskombináció-szerződésként, vagy mint sui generis szerződés karakterizálható. Számos szakjogász ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a franchise szerződés értelmezését illetően a vegyes szerződés kiindulópont vitathatatlan. 49
