Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

IV. A franchising jogi fejlődése

netileg a franchising jogi szabályozásának fejlődése az EK érdekkörében háttérbe került. Egyelőre ezen a területen kielé­gítő tapasztalat nem áll rendelkezésre, ezt pedig önálló egyedi döntések útján lehet megszerezni. Mindez szükségszerűen vezetett az Európai Közösség Bíróságainak útmutató ítéletéhez a Pronuptia ügyben (1986. 01. 28.), amellyel felvázolta a franchise szerződések jogi meg­ítélésének irányvonalát. Mindezek alapján a Bíróság már 1986 júliusában nyilvánosságra hozta Yves Rocher és a Pronuptia által benyújtott mintaszerződéseket, amelyek a tervezett men­tesítési rendeletnek megfeleltek. Ez a rendelet csak 1988. no­vember 30-án született meg. Ez a két eset elegendő tapasztalathoz még nem juttathatta a Bizottságot, hisz a szolgáltatási franchise területéről minta­­szerződések még nem érkeztek. A Bizottság azonban különböző nyilatkozataiból feltáruló vélemények alapján egyértelművé tette akaratát, és ennek alapján már 1987-ben előterjesztették a csoportos mentesítési rendelet tervezetét. Néhány változtatás után végül a Bizottság elfogadta 1987. augusztus 27-én az EK szerződésnek a franchise megálla­podásokra vonatkozó használatáról szóló bizottsági rende­let tervezetét. A rendelettervezet gyakorlati megfontolásból 3 franchise típust különböztet meg: az ipari franchise, az ér­tékesítési franchise és a szolgáltatási franchise típusát. Az ipari franchise rendszerek hasznosításával kapcsolatos megállapodásokat a Bizottság nem akarta a rendelet szabá­lyozási körébe vonni. Úgy ítélte meg, hogy ezen szerződések a szabadalmi, vagy know-how rendelet hatálya alá tartoznak. 36

Next

/
Thumbnails
Contents