Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

IV. A franchising jogi fejlődése

netileg a franchising jogi szabályozásának fejlődése az EK érdekkörében háttérbe került. Egyelőre ezen a területen kielégítő tapasztalat nem áll rendelkezésre, ezt pedig önálló egyedi döntések útján lehet megszerezni.

Mindez szükségszerűen vezetett az Európai Közösség Bíróságainak útmutató ítéletéhez a Pronuptia ügyben (1986. 01. 28.), amellyel felvázolta a franchise szerződések jogi megítélésének irányvonalát. Mindezek alapján a Bíróság már 1986 júliusában nyilvánosságra hozta Yves Rocher és a Pronuptia által benyújtott mintaszerződéseket, amelyek a tervezett mentesítési rendeletnek megfeleltek. Ez a rendelet csak 1988. november 30-án született meg.

Ez a két eset elegendő tapasztalathoz még nem juttathatta a Bizottságot, hisz a szolgáltatási franchise területéről mintaszerződések még nem érkeztek.

A Bizottság azonban különböző nyilatkozataiból feltáruló vélemények alapján egyértelművé tette akaratát, és ennek alapján már 1987-ben előterjesztették a csoportos mentesítési rendelet tervezetét.

Néhány változtatás után végül a Bizottság elfogadta 1987. augusztus 27-én az EK szerződésnek a franchise megállapodásokra vonatkozó használatáról szóló bizottsági rendelet tervezetét. A rendelettervezet gyakorlati megfontolásból 3 franchise típust különböztet meg: az ipari franchise, az értékesítési franchise és a szolgáltatási franchise típusát.

Az ipari franchise rendszerek hasznosításával kapcsolatos megállapodásokat a Bizottság nem akarta a rendelet szabályozási körébe vonni. Úgy ítélte meg, hogy ezen szerződések a szabadalmi, vagy know-how rendelet hatálya alá tartoznak.

36