Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Lengyel László: „Ami majdnem az...”
való látását, az autopsziát mindennél előbbre valónak tartotta. Olyan készségek kialakítását és tudás megszerzését tartotta fontosnak a XVIII. század közepén, amelyek mára halványodó követelménynek tűnnek. A művészethamisítás kutatásának módszerei sokat változtak, miként a hamisítási módszerek is. A technikai fejlődés hozadékaként ma már a művészettörténeti módszerek mellett a műalkotások technikai és materiális vizsgálata is jelentősen segíti a hamis műalkotások leleplezését, pontosabb meghatározásukat. Múzeumi, egyetemi és kutatóintézeti műhelyekben, laborokban az elmúlt évtizedekben sikerrel alkalmazták a különféle képalkotó és fototechnikai módszereket (röntgen, infravörös, ultraibolya), valamint különféle festékanyagok összetételének elemzéses vizsgálatait a műtárgyak pontosabb megismeréséhez.26 A digitális képrögzítés és az elektromos mikroszkópok legújabb generációi sok új elemmel gazdagították a műtárgyak vizsgálatának lehetőségeit. A KME Restaurátor Tanszékének Műtárgyvizsgálati Laborja dr. Galambos Éva vezetésével új lehetőséget teremtett professzionális műtárgyvizsgálatokhoz. Az MTA kutatói is sokszor segítették kormeghatározási vizsgálatok végzését, főként festékek, kerámiák, kő- és faanyagok, valamint fémöntvények készítési idejének pontosításában. Elsősorban Tóth Mária és Sajó István kutatásai számottevőek. Művészettörténészek, restaurátorok és természettudományos kutatók együttműködése a jövőben még inkább segítheti a hamis és az eredeti megkülönböztethetőségét. Reményeink szerint a 2019 májusában átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ világszínvonalú létesítménye hozhat komolyabb eredményt. Közel egy évtizede a civil szektorban is működnek vállalkozások e területen (Tondo Kft.; Első Magyar Festmény és Műtárgyszakértői Iroda; Műtárgybírálati Kft.). Ezek működési eredményeik mellett is sok tisztázandó kérdést generáltak az elmúlt években. Egyik oldalon sok veszélyt rejt a technikai vizsgálatok mindenhatóságába vetett vak bizalom, a másikon pedig ezek mellőzése és kizárólag a saját szemmel látás heroizálása. Ezeknek a módszereknek a szintézise lehet csak eredményes. A fenti tevékenységek eredményeinek számbavételére, jogszabályi és szervezeti hátterének kidolgozására, javaslatok tételére született meg kormányzati szakpolitikai kezdeményezésre a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyakkal foglalkozó munkacsoportja. Az elmúlt években a jogszabályi környezet tisztázásával, a szakértői munka és a műkereskedelem területére kidolgozott javaslataikkal, konferenciáikkal bizonyosan hozzájárultak a hamisítás ügyének tisztább megítéléséhez, miként e kötet szerzői és szerkesztői is. EREDETI/HAMIS/VALÓSÁG/ILLÚZIÓ Korunk egyik legfontosabb kulturális dilemmája a látszat és a valóság megkülönböztethetőségének, felismerhetőségének kérdése. Olyan korszakban élünk, amikor a nap minden percében személyes összeköttetésben lehetünk a világ nagy információs rendszereivel, és mégis egyre nehezebb felismerni az igaz és a hamis információk közti különbséget. A világ számos pontján specialisták ezrei azon mesterkednek, hogy az élet számtalan területére illúziók egész arzenálját állítsák elő. Olyan képet festenek a világról, ami fogyasztható illúzió és boldoggá tesz sokakat. De nemcsak gazdasági, történeti, kulturális, esztétikai és művészeti, hanem politikai területen is jelentős mértékben megnőtt a hamis információk gyártása és fogyasztása.
