Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)

I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Lengyel László: „Ami majdnem az...”

Az illuzionisták kiléptek a színpadok világából, jelen vannak a hétköznapi életben az írott és az elektronikus sajtóban, a rádiókban, televíziókban és az internet világában. Jelen vannak a napi hírektől a reklámokon át a tudományosnak látszó ismeretterjesztésig és egészen az áltudományos publikációkig. A valóságban eligazodni vágyó ember szeretné, ha a hamis információk nem homályosítanák el tisztánlátását és nem befolyásolnák negatívan az életét. Ebben a környezetben kell egy szűkebb területen, a műtárgyhamisítás körében megpróbálnunk eligazodni.

7. kép, A trójai faló, díszlet A. Petersen Trója c. filméjből, 2004 , Qanakkale (TR)

A Fake News világában, annak szinte a vírusos fertőzések terjedési sebességével történő térhódítását látva nem is gondolnánk, hogy a valóság és látszat fölcserélése, a camouflage, olykor lehet hasznos is. A vizuális megtévesztésnek talán legkorábbi ismert példája a görögök által a trójaiaknak gyártott faló. Ez az áldozati kultuszszobornak álcázott, harcosokat rejtő hadigép a legkorábbi ismert igazi nagy camouflage, igaz csak a görögök számára volt „hasznos” (7. kép). Általánosan elterjedt nézet, hogy a vizuális megtévesztés módszerét az újkori hadászati gyakorlatban az első világháború idején alakították ki, de látnunk kell, hogy már a régi görögök és a rómaiak is éltek a valóság és a látszat cseréjének lehetőségével. A valós látvány hamisításának, befolyásolásának, módosításának módszerét alkalmazták a római tengerészek, amikor a gall háború idején (i. e. 55-54-ben) Julius Caesar felderítő hajókat küldött Britannia partjaihoz, hogy információkat gyűjtsön. Az ókori források szerint a hajók vitorlázatát és a hajótestet a tenger hullámaihoz hasonló velencei kék (kék-zöld) színekkel festették át és ugyanilyen kék színű ruházatot viseltek a tengerészek is.27

32