Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
hatályban lévő büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 139. § (1) bekezdés b) pont I. fordulata alapján megszüntette, mert a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény.10 Negyedik jogeset A vádlott eredetiként értékesített nagy értékű festményeket. Azon vallomásával szemben, miszerint ő nem tudott arról, hogy a festmények nem eredeti alkotások, rendelkezésre álltak a vád tárgyául szolgáló művek alkotóinak vallomásai arról, hogy a festményeket a vádlott kérésére ők készítették; valamint bizonyítást nyert az is, hogy a vádlottnak tudomása volt az állítását alá nem támasztó szakértői véleményről. Ezek a bizonyítékok más személyi bizonyítékokkal együtt elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségét csalás bűntette miatt első fokon megállapítsa. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőjogi felelősség megállapítása és a büntetés kiszabása tekintetében érdemben helybenhagyta.11 A SZAKÉRTŐI BIZONYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMAKÖR A szakértő közreműködése sarkalatos kérdés ezekben az ügyekben. A gyanúsítottak gyakran hivatkoznak arra, nem tudhatták, hogy a tárgy hamis, hiszen szakértői véleményük is volt róla, amely igazolta annak eredetiségét. Az is gyakori azonban, hogy ezekkel a véleményekkel szemben aggályok merülnek fel, vagy legalábbis több szakértő véleménye egyazon tárgy kapcsán ellentmond egymásnak. Hamis szakvéleményekre is volt példa, és az is előfordult, hogy kiderült, a szakvéleményt nem a kérdéses tárgyról készítette a szakértő. A védők több esetben a védekezést a szakértői közreműködésre alapítják: kifogásolják a szakvélemények színvonalát, gyakran műszeres, természettudományos vizsgálatot szorgalmaznak. Kérdésként vetődött fel a festményszakértői vélemények módszertana, megbízhatósága, tudományos megalapozottsága, a szakértő képzettsége. A szakértői kompetencia sem egyértelmű: az eredetiség kérdésének megválaszolása tekintetében az ügyekben felhasználták művészettörténész, műtárgybecsüs, restaurátor, fizikus valamint egy komplex természettudományos festményvizsgálatot végző magánlabor szakvéleményeit egyaránt. Bár a különböző tárgyak vizsgálatára a különböző szakértelmű szakemberek meghatározott szempontból valóban mindannyian kompetensek, a tapasztalatok szerint sokszor esetleges, hogy az adott esetben miért azt a bizonyos szakterületet képviselő szakembert veszik igénybe az eladók vagy maga a hatóság. Tény, hogy ilyen körülmények között nem könnyű a jogalkalmazónak mint különleges szakértelemmel nem bíró szakembernek megítélnie a szakértők kompetenciáját. Előfordult, hogy a nyomozó hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt12 kérdezte meg ebben a kérdésben. A hivatal az Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértői névjegyzékből a kulturális területen, képző- és iparművészeti tárgyak (festészet) szakterületen nyilvántartott szakértőket javasolta, illetve azt, hogy az alkotó tekintetében szakértelemmel bíró igazságügyi szakértőt érdemes kirendelni.
