Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
Más ügyekben is felvetődtek a kompetenciával kapcsolatos kérdések: Milyen ismeretek alapján lehet megállapítani, hogy a festmény egy meghatározott festő műve-e? Milyen szakvélemény lehet autentikus a tárgy értékének meghatározásánál? Szerepük lehet-e itt a restaurátori, illetve a művészettörténeti állításoknak? Ötödik jogeset Az ügyben fototechnikai vizsgálatot, röntgen- és UV-vizsgálatot, valamint radioizotópgerjesztéses röntgenfluoreszcencia- (XRF-) méréseket is végeztek, és 3D-s ujjnyomatot is készítettek a képről - ezzel a vizsgálatot végző szakember szerint a legkorszerűbb módszereket alkalmazták az eredetiség vizsgálatára. Az ügyben eljáró igazságügyi szakértők vitatták e vizsgálatok szükségességét, és több esetben az így készült vélemények hiteltérdemlőségét is. Ebben az ügyben a vádlott azt vallotta, hogy ő megbízott az általa a képről készíttetett természettudományos szakvéleményekben, amelyek a kép eredetiségét igazolták.13 Hatodik jogeset Az ügyben műszeres fizikai-kémiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a festmény megfestéséhez olyan anyagokat használtak fel, amely az alkotónak mondott festő korában még nem léteztek, így az nem lehet eredeti alkotás. Az ügyben vitatták e vizsgálat hiteltérdemlőségét, azonban az erről nyilatkozó igazságügyi szakértő is elismerte, hogy ha ez a vizsgálat kizáró eredményt hoz, akkor elfogadható. A pozitív, azonosító véleményt azonban fenntartásokkal kell kezelni. Az ügyben több szakértő eredetiséget megállapító szakvéleményt adott olyan képek kapcsán, amelyekről később kiderült, hogy hamisak. A szakértők közül többen módosították később véleményüket. A bíróság a szakértői véleményekről úgy nyilatkozott, hogy azokat a szakértők minden bizonnyal legjobb tudásuknak megfelelően készítették, ezek azonban a szakterület jellege kapcsán szubjektív vélemények. A témaválasztás, az anyaghasználat, valamint a meghamisított proveniencia (származás) a szubjektív véleményt adó szakértőket megtéveszthette.14 A szakvélemények hiteltérdemlőségének megítélésében segítséget jelenthet a büntetőeljárás intézményei közül a szakértők párhuzamos meghallgatása. Ez esetben a bíróságot segíti, ahogy a szakértők egymásnak tesznek fel kérdéseket. Ez a szakmai párbeszéd közelebb viheti a laikusokat a kérdések megértéséhez. Emellett a jogalkalmazót a kriminalisztikai ismeretek vagy általában a kriminalisztikai szemlélet is segítheti a megfelelő kérdések megfogalmazásában. Mindezeken túl további segítséget jelentene a jogalkalmazás számára ezen a szakterületen egy szakértői módszertani levél. Ebben az igazságügyi szakértők állást foglalnának a tudomány jelenlegi állása alapján a tekintetben, hogy mely kérdések esetén mely szakértő rendelkezik megfelelő szakértelemmel, illetve mely módszerek alkalmazhatók. A módszertani levélben szükséges lenne meghatározni a szakértővé válás speciális feltételeit, az igazságügyi szakértői vélemény tartalmi és formai követelményeit is. Ezen túl a szakértők grémiuma a módszertani levélben foglalhatna állást az új természettudományos módszerek hiteltérdemlőségéről, az igazságszolgáltatásban történő elfogadhatóságáról. 186
