Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
hivatkozva, hogy kiállítják, vagy csak lefényképezik, és hamarosan visszahozzák. Az esetek egy részében biztosítékként hátrahagytak egy jelképes összeget. Az ügyek 17 százalékában az elkövető régiségkereskedőnek adta ki magát. Az esetek 11 százalékában bizalmi viszony kihasználásával, 5 százalékban múzeumi dolgozóként vagy becsüsként bemutatkozva követték el a bűncselekményeket. Egy másik többször előforduló elkövetési forma (7 százalék): az elkövető galériából részletre műtárgyat vásárol, és nem fizeti a részleteket. Hamis tárgyakat adtak el magánszemélyek, régiségkereskedők, valamint galériák egyaránt. Galéria (zálogház) kilenc ügyben kínált hamis tárgyat (képet) eladásra, az interneten két ügyben, tartozás fedezeteként öt ügyben ajánlottak fel hamis képet. AZ ÜGYEK BEFEJEZÉSE Az ügyek 60 százaléka a nyomozás megszüntetésével zárult, a kutatás befejezéséig, 2015. augusztus 31-ig mindössze 26 százalékban született jogerős ítélet. Egy ügyben az ítélet még nem volt jogerős, az ügyek 3 százalékában pedig még nem született ítélet.5 Az 1. számú ábra a befejezések megoszlását mutatja a 2017. szeptemberi állapot szerint, ügytípusonként. 1. számú ábra, Az ügyek befejezése (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 8 10 43 26 ■ 49 64 hamisítás csalás ■ nyomozás felfüggesztése ■ jogerős ítélet ■ nyomozás megszüntetése 178
