Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeiről. Az e célokat sértő legsúlyosabb magatartásokat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendeli büntetni, úgymint • 357. § Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása. • 358. § Védett kulturális javakkal visszaélés. A következő cselekmények súlyosabban minősülnek, ha védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletekre, egyes esetekben műemlékre, régészeti lelőhelyre követik el: • 153. § Védett tulajdon elleni támadás, súlyosabban minősülő esete a védett kulturális javakra történő elkövetés. • 370. § Lopás, súlyosabban minősülő esete a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre történő elkövetés. • 371. § Rongálás, súlyosabban minősülő esete a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, műemlék, régészeti lelőhely vagy régészeti lelet megrongálása. • 372. § Sikkasztás, súlyosabban minősülő esete a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre történő elkövetés. • 378. § Jogtalan elsajátítás, súlyosabban minősülő esete a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre történő elkövetés. • 379. § Orgazdaság, a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre történő elkövetés. A MŰTÁRGYHAMISÍTÁS SZABÁLYOZÁSA A kulturális javak hamisítása, meghamisítása a büntető törvénykönyvben - sem a korábbi, 1978. évi IV. törvényben, sem az új, 2012. évi C. törvényben - nem szerepel önálló tényállásként. A jelenlegi lehetőségek szerint a tényállási elemek bizonyíthatósága esetén a csalás tényállása alkalmazható, szerzői jogi védelem alatt álló művészeti alkotások esetén pedig még a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállása is. A 2012. évi C. törvény 373. §-a szerint: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A Btk. 385. §-a szerint: „Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” Ezek szerint a hamisítás és az ehhez kapcsolódó elkövetési magatartás éppen a megtévesztés és a károkozás által éri el büntetendő jellegét. A bizonyítás tehát nehéz feladatot jelent a hatóságok számára. A témában korábban az OKRI-ban folytatott kutatások, valamint Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának tagjai (a nyomozó hatóság képviselői és a műkereskedők) számos fórumon megfogalmazták, hogy a műtárgyhamisítás problémakörének megítélésére, kezelésére a rendelkezésre álló jogi eszközök nem megfelelők. Az esetek túlnyomó többsége az eszközrendszer hiányosságai és elégtelensége miatt látens marad. 175
