Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
A büntetőjog-alkalmazás számára ugyanakkor különös nehézségeket tartogat ez a szakterület, éppen amiatt, hogy különleges szakértelmet igénylő kérdések állnak az ügyek középpontjában. A szakértő segítségével bizonyítható alapkérdésen túl - eredeti vagy hamis a mű - számos, a műkereskedelem működésével, illetve a műtárgyak kezelésével kapcsolatos körülmény tekintetében kell a hatóságoknak járatosaknak lenniük. Mindez, valamint a Somogy Megyei Főügyészség kutatási javaslata is hozzájárult ahhoz, hogy a büntetőjogi eszközrendszer vizsgálatát és eredményességének elemzését célzó empirikus kutatást folytassak bűnügyi iratok elemzése alapján az OKRI-ban 2014-ben, illetve 2015-ben. A kutatás befejezéséig jogerősen le nem zárt ügyek esetleges későbbi befejezéséről 2017 végén tudakozódtam, így e tekintetben a korábban publikált eredmények minimálisan változtak, ez nem befolyásolta azonban meghatározóan következtetéseimet. A KUTATÁS JELLEMZŐI Mivel egy szélesebb tárgykör és egy nagyobb időintervallum joggyakorlatát szerettem volna áttekinteni, egyszersmind a jogerősen lezárt ügyek tapasztalatait megismerni, a 2000 és 2012 között országos szinten ismertté vált, valamennyi csalás miatt folytatott büntetőeljárást megvizsgáltam, amelyben a műtárgyak, illetve tágabb körben, kulturális javak körébe tartozó tárgy kapcsán történt megtévesztés, illetve emiatt károkozás. Ennek az elkövetési körnek az egyik speciális esete a hamis tárggyal való visszaélés. Az ERÜBS (Egységes Rendőrségi, Ügyészségi Bűnügyi Statisztika) és az ENYÜBS (Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika) alapján kerestem meg a releváns ügyeket. Célom azoknak a csalás miatt indult büntetőügyeknek a kiválogatása volt, amelyeknek az „elkövetési tárgya” kulturális javak körébe tartozó tárgy. A kutatás módszere Az alapvető kriminológiai jellemzők feltárásához előre meghatározott szempontrendszer szerint összeállított kérdőív segítségével folytattam adatgyűjtést. A büntetőeljárások megismerése részben szintén ténykutatás módszerével, kérdőív segítségével történt, emellett a felderítési és bizonyítási problémák elemzése során különös szerepet kapott az interdiszciplináris megközelítés, a szakértői vélemények jogi és kriminalisztikai elemzése. Végül, a speciális tárgy és a speciális tényállási elemek miatt a dogmatikai elemzés módszerét is alkalmaztam. A VIZSGÁLAT TÁRGYÁUL SZOLGÁLÓ ÜGYCSOPORT KRIMINÁLSTATISZTIKAI JELLEMZŐI Kulturális javak körébe tartozó tárgy kapcsán, csalás miatt a vizsgált időszakban összesen 133 ügyben, ebből hamis tárggyal való visszaélés miatt 36 ügyben folyt eljárás. (A továbbiakban utóbbi kategóriát „hamisításnak” jelölöm, az egyéb csalásokat pedig „csalásnak”.) Az alacsony elemszámra tekintettel, a kutatásban részt vevő kollégáimmal úgy döntöttünk, hogy matematikai -statisztikai vizsgálatokat nem folytatunk, mivel azok nem vezetnének valós következtetésekhez. 176
