Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kiss Zoltán Károly: A műgyűjtés és a műkereskedelem jogi szabályrendszere
Társasága Egyesület jogosítja önkéntes közös jogkezelés keretében.31 Az átdolgozás, mint az Szjt. által szintén kiemelt engedélyezési jog, ugyancsak nem tekinthető tipikusnak a képző-, ipar- és fotóművészetben. E felhasználási mód fogalma és tartalma eleve műtípusonként eltérő, de a vizuális műalkotások esetében eleve nehezen értelmezhető. Mint láttuk, más műalkotásának átírása, átfogalmazása felvetheti az átdolgozás lehetőségét, ha viszont a származékos mű az eredetivel csupán távoli kapcsolatban van (például hasonló témát dolgoz fel vagy keretéül szolgál az új motívumnak), akkor már nem átdolgozásról, hanem új, eredeti műről beszélünk. Érdekes felvetés a más stílusában festés szerzői jogi megítélése. Ha az újabb keletű származékos művek a szélesebb közönség és a szakmai közvélemény körében teszik összetéveszthetővé azokat egy másik művész korábbi műveivel, akkor inkább a személyhez fűződő jogok, ezen belül a mű integritásához fűződő jog sérelme vetődhet fel. A kiállítás jogát utolsóként nevesíti a jellemző engedélyezési jogok felsorolásában az Szjt., miközben ennek kifejtésére a vizuális művészetekre vonatkozó törvényi fejezetben kerül sor. Ennek magyarázata - a vizuális művekre vonatkozó egyedi, speciális szabályozáson túl - az lehet, hogy e jog sajátosan egyesíti a személyhez fűződő és a vagyoni jogokat: a kiállítás elsősorban a művész alkotásainak bemutatását, prezentálását jelenti a nagyközönség számára, és mint ilyen, szorosan kötődik az alkotó személyéhez, másfelől viszont minden érintett szereplő (alkotó, tulajdonos műgyűjtő, kiállító galéria) üzleti és vagyoni érdekei is óhatatlanul megjelennek a kiállítás kapcsán. Ezért is meglepő, hogy a kiállítási jog gyakorlását a HUNGART önkéntes közös jogkezelés körébe vonta, és díjszabásában is megjelenítette ezt a jogcímet. A kiállítási jogdíj mértéke a kiállító művészek számához igazodik. Ennek megfelelően a díjmérték- a korábbi évekkel megegyezően - 2018-ban is 27 680 forint volt, ha a kiállító művészek száma nem éri el a tízet. A közös jogkezelés ellen a szerző teljes bizonyító erejű (azaz két tanú előtt aláírt) magánokiratban tiltakozhat.32 Az 1999. szeptember 1-jéig hatályos szerzői jogi szabályozás33 kifejezetten rögzítette, hogy a műpéldány tulajdonjogának átruházása nem jelenti egyúttal a szerzői jogok átruházását. Ennek a hatályos Szjt.-bői is levezethető tételmondatnak különösen a képzőművészeti és iparművészeti alkotásoknál van jelentősége, ahol a műpéldány mint dolog átruházása élesen elválik a felhasználási jog átengedésétől. Az Szjt. 2012. január 1-jétől hatályos módosítása - az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben - lehetővé teszi a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások műpéldányainak reklámozási célú többszörözését és terjesztését a kiállított vagy a műkereskedelem keretében értékesített műalkotás reklámozása, népszerűsítése céljából, ha ez egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Ez a szabály elsősorban a kiállítási plakátok és az árverési (aukciós) katalógusok kép- és fotóanyagainak a mentesítését szolgálja, ami egyfelől örvendetes a kiállítás- és árverésszervezők szempontjából, másfelől azonban szembemegy a szabad felhasználás alapelvével és rendelkezéseivel. A katalógusok ugyanis az általuk reklámozott árverések népszerűsítését szolgálják, ily módon egyértelműen jövedelemszerzési célúnak minősíthetők. A szabad felhasználásoknál maradva és lezárva ezt a pontot, a vizuális művekre vonatkozó egyedi szabályok közé két speciális esetkört emelt be a jogalkotó. A szabadban, nyilvános
