Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
Ocsút a búzától - Bendzsel Miklós előszava
emberek között természettől fogva is nagy különbségek vannak, a képességet semmi sem fejlesztheti vagy tökéletesítheti olyan nagy mértékben, mint valamilyen művészeti ágban elsajátított gyakorlat, illetve a szépség valamely nemének rendszeres tanulmányozása és a róla való elmélkedés.. ” Ez az „emelkedett szentencia” átvitt értelemben kulcsmondat a jövendő elcsábultak és partnereik megóvását, felkészítését, képességeik élesítését célzó tanulmánysorunk összeállításában, szerkesztésében. A festményhamisítás jelenségkörének sokoldalú szakmai elemzésében három nagy ívű dolgozat - Lengyel László, Molnos Péter, Bárki Gergely - a historikus és tipológiai áttekintés tanulságai mellett a tárgyismerettel párosuló pozitív törekvések eredményeiről is tudósít: így a művészi camouflage jelenségeitől a találékony attributálási felismerésekig ível ez a meglepő sor. A hagyományos műtárgyismeret tényfeltáró és stíluskritikai eszköztára mind hathatósabb támogatásra lel a természettudományi megalapozottságú anyagvizsgálat módszertanában, amit meggyőzően illusztrál egy Aba-Novák műveinek szentelt restaurátori vizsgálat is: Váli Zsuzsanna, Kovácsné Gőgös Ágota és Sajó István adnak összegzést mindezekről. Második közelítésben a festményhamisítás elleni fellépés intézményi kereteit mutatjuk be, mégpedig egyfelől a műgyűjtés és műkereskedelem, illetve műtárgyfelügyelet szabályozási ismeretei oldaláról. Ezek közhasznú részletei, mint például a védettségi vagy adózási kondíciók a jóhiszemű ügyletek részesei számára is hasznosak, Kiss Zoltán Károly és Buzinkay Péter taglalásában. Ugyanakkor a szerzői jog és a büntetőjog adta igazságszolgáltatási eszközök a garanciák, az orvoslás és a kártérítés szempontjait érvényesítik preventív vagy szankcionatív jelleggel. Karsay Enikő és Kármán Gabriella körképei a már jelzett hazai jogeset feldolgozásába torkollanak. Végül külön fejezetet szenteltünk azoknak a viszonyoknak, amelyek Európa-szerte mind erősebben teret hódítva adhatnak reményt a hamisítás jelensége ellen való fellépésnek. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkájához hasonló szervezettségű koordináció (Németh Mónika) hovatovább az EU tagországainak felében működik. Az ezredforduló utáni legnagyobb súlyú és jelentőségű, részleteiben is felderített németországi Beltracchi-ügy szakmai és igazságügyi olvasatáról szerkesztőtársaim, Ernőd Péter és Kármán Gabriella számolnak be, míg az olasz műkincsvédelem kiterjedt és erős rendszerét Farkas Krisztina mutatja be. Néhány esetben a közelmúlt jeles publikációjának ismételt, esetenként átdolgozott (első kiadójuk támogatása mellett való) közreadásával gazdagítottuk úttörő kötetünket, ezt a tényt az egyes címoldalakon jelezzük. A festészet és a zene mellett a regény művészetéről is messze mutatóan elmélkedő Milan Kundera - a Halhatatlanság című regényének Imagológia fejezetében - írt arról, hogy morva faluban élő nagyanyja még mindent a saját tapasztalatából tudott a világról. Ahogy fogalmaz: Ő még személyes ellenőrzést gyakorolt a valóság felett. Kiegyensúlyozottságot, értéktudatot, biztonságot adott ez a viszony, ami a kitágult térrel és idővel felbomlott, s amit, úgy érzékelhetjük, mára fájdalmasan nélkülözünk - gondolom tovább a sorait. Ahhoz, hogy munkánk és/vagy szenvedélyünk közegében fölleljünk valamennyit ebből az otthonosságból és biztonságérzetből, nos, ehhez a műértői törekvéshez, az ártó szándékokkal, a hamisítással szembe szállni képes know-how összeállításához kívántunk kalauzt, támpontokat kínálni. 10
