Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
Ocsút a búzától - Bendzsel Miklós előszava
UT PICTURA POESIS Bemutatásunkban körkörösen mozogva érzékelhetővé tettük a befogott tartományokat, terepünk domborzatát, s talán kissé az élővilágát is... Napjaink egyik nagy visszhangot keltő munkája, Barabási Albert-Lászlónak a könyve (A képlet. A siker egyetemes törvényei) a művészeti piac mintázatait tanulmányozva megerősíti a nem mérhető teljesítmények következményeit: „Mivel semmilyen módon nem lehet megállapítani, hogy egy műalkotás valóban jobb-e a másiknál, az érték kizárólag a hálózat működésén alapul. Ez pedig igencsak jól rímel [...] a premisszánkra: a siker sohasem rólad szól, de még csak nem is a teljesítményedről. A siker rólunk szól, és arról, hogy mi hogyan látjuk a teljesítményedet.” További folyományai vannak aztán a hálózaton észlelt korai ítéleteknek, a preferenciális kapcsolódás jelensége mintegy táptalaja az úgynevezett Máté-effektusnak: „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van” (Máté 25:29). Nézetünk szerint a társas befolyásolás ilyetén érvényesülése a műkereskedelem berkeiben sajátos hatással bír egy hamis mű megítélésének mechanizmusára is. A siker természetrajzához hasonlóan, nem cáfolva a véleményvezér szakértők hangadó erejét, lényegében a hálózat és csakis a hálózat reakciója süthet végérvényesen billogot az azt „kiérdemlő” tételre, vagy adhat felmentést az ilyen gyanú alól. Ezért volt forradalmi tett a németországi aukciósházak és galériák szövetkezése és a hasonló hazai kezdeményezés a kétes eredetű áruba bocsátott képek legalább korlátos nyilvánosságú adatbázisának felállítására. És ezért jelentős vállalkozás a legnagyobb hazai online piactér és az első hazai online festményaukciót már húsz éve megrendező galéria és műhely nyilvános, szolgáltató összefogása a festménypiac megtisztítása, a bizalom és a biztonságos vásárlás megteremtése érdekében. Ut pictura poesis: Horatiusnak egy eredetiben ötsoros mondatát idéztük meg a műalkotások befogadásának sokféleségét a festészet tükrében magyarázó szövegéből, a rokonított költészetről is szólva: „Olyan a költészet is, mint a festészet; lesz amelyik akkor ragad meg jobban, ha közelebb állsz hozzá, és olyan is, amelyik akkor, ha eltávolodsz; az egyik a homályt szereti, a másik ha fényben nézik, mert nem fél a bíráló éles tekintetétől; az egyik csak egyszer tetszett, a másik akkor is tetszeni fog, ha tízszer keresed fel újra.” A szavak és a képek, a verbális és a vizuális rokonításának évszázadokon át vitatott volta ellenére szükségszerű volt ez a hivatkozás bevezetőnk végén. Olvasóink a tárgyalt történeti és szakmai ismeretanyag forgatagában az eredetiség és az utánzás kihívásai közepette szembesülhetnek a másolásnak az alapvetően kulturális funkciójával csakúgy, mint a hamisságnak a művészetet éltető erőket apasztó mérgével. Ritka búza, amelyben konkoly nincsen, tartja a szólás. Érett korukban, ha együtt növekedtek is, kirostálandók a gyommagvak a gabonaszemek közül. Egészségünk érdekében pedig meg kell tisztítanunk a búzát a pelyvától is. Válasszuk hát szét - az ocsút a búzától...
