Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A Szabadalmi Hivatal mellett a törvény felállított egy másik szervet is, a Szabadalmi Tanácsot, amely a hivatal felettes fóruma volt. A tanácsot a hivatal feletti kontroll megvalósítása érdekében osztrák minta alapján hozták létre. Ez a hatóság járt el másodfokon a megsemmisítési, megállapítási és megvonási perekben. A Szabadalmi Tanács tagjait a Magyar Korona területén működő felsőbíróságok tagjai, illetve a Műegyetem tanárai közül - a kereskedelemügyi miniszter előterjesztése alapján - az uralkodó nevezte ki. Ez a megoldás a dualizmus korában egyedülálló: a szabadalmi hatóságok rendszere volt az egyetlen kétszintű különbíróság. A Szabadalmi Hivatal Könyvtárának ex librise A KÜLÖNBÍRÓSÁGI JELLEG VÁLTOZÁSAI A Szabadalmi Hivatal és a Szabadalmi Tanács felállításával egy sajátos, kétszintű szervezet jött létre. A XIX. század végére kialakult álláspont szerint a jogvita eldöntésére hivatott szervnek bíróságként kell funkcionálnia, és ez igaz volt a Szabadalmi Tanácsra is. Tekintettel azonban arra, hogy a tanács engedélyezési eljárást is folytatott, a korabeli álláspont értelmében nem lehetett a rendes bírósági rendszerbe integrálni, így a Szabadalmi Tanács különbíróságként szerveződött meg. A szigorúan vett alkotmányos értelemben a szabadalmi hatóságok nem feleltek meg a bíróságokkal szemben támasztott követelményeknek. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk értelmében a bírák a törvények és törvényes rendeletek szerint kötelesek ítélni, s a törvény ennek biztosítására számos olyan alaptételt fogalmaz meg, amelyek a bírói függetlenség fundamentumaivá váltak. A bírói függetlenség - mint alapvető alkotmányos követelmény - tágan értelmezendő, mert magában foglalja a bíróságok és az ítélőbírák önállóságát is. A bíróságok esetében - hiába állami intézmények - nem érvényesülnek az egyéb államigazgatási szervekre jellemző függelmi viszonyok. A közigazgatási szerv vezetője ugyanis utasíthatja az ügyintézőt a konkrét ügy eldöntésében, a bírákat azonban sem a bíróság elnöke, sem más nem utasíthatja. A bírói függetlenség egyrészt azt jelenti, hogy a bírói hatalmat védeni kell a törvényhozó és végrehajtó hatalom általi illetéktelen beavatkozásoktól. Másrészt a bírói függetlenség a bíróságok szervezetére is vonatkozik, mivel bíróság létrehozása és hatáskörének megváltoztatása csak törvényi úton lehetséges. Ez az alapelv a szabadalmi hatóságok vonatkozásában csak korlátozottan érvényesült, mivel ezen hatóságok működésére vonatkozó részletszabályokat - a törvény felhatalmazása 90
