Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A Kaiserliches Patentamt épülete Berlinben ki a szabadalmat, míg a megvonásról és megsemmisítésről a bíróság döntött. Olaszországban az oltalom odaítélése szintén e miniszter hatáskörébe tartozott, azonban elutasítás esetén fellebbezni lehetett a miniszter által kinevezett 15 tagú bizottsághoz. A szabadalmak megszüntetése e három országban is a bíróság elé tartozott. Spanyolországban szintén a kereskedelmi miniszter döntött a szabadalmak megadásáról, azonban a megsemmisítés bizonyos eseteiben első fokon a miniszter, másodfokon az államtanács járt el, a megsemmisítésen kívüli esetekben viszont a bíróság volt az illetékes. Az eddigiek alapján láthatjuk, hogy Ausztria és Magyarország a második csoportba tartozott. Az első magyar szabadalmi törvény megalkotásakor tehát el kellett dönteni, milyen típusú eljárást kíván Magyarország bevezetni, hiszen ettől függően lehetett elmozdulni az amerikai vagy a német gyakorlat irányába. A mérleg nyelve végül a német minta alapulvétele irányába billent, amelyhez természetesen a német jogtudomány által a kontinentális jogfejlődésre gyakorolt erős befolyás is hozzájárult. AZ ELSŐ SZABADALMI TÖRVÉNY SZERVEZETI MEGOLDÁSA: A SZABADALMI HIVATAL ÉS A SZABADALMI TANÁCS LÉTREHOZÁSA A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk megalkotásakor már megállapítást nyert, hogy a szabadalmi oltalom objektív feltételeken nyugvó alanyi jog, amely kapcsán akár az uralkodó, akár pedig egy állami szerv diszkrecionalitása (saját belátása szerinti döntése) kizárt. Ez a szemlélet azonban csak akkor valósulhat meg a gyakorlatban, ha az eljárást nem valamelyik minisztérium egyik ügyosztályának hatáskörébe, hanem egy új, önálló hivatalra bízzák. A politikai indíttatású elméleti alapvetésen túl azonban más oka is volt annak, hogy a jogalkotó túllépjen a közigazgatási intézményrendszerbe integrálódó szervezeti megoldáson. A magyar törvény ugyanis a felszólalási rendszert vezette be, amelynek értelmében a találmányi bejelentések hivatalból nem vizsgálhatók. A magyar állam 82
