Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
A SZABADALMI HATÓSÁGI FUNKCIÓK ALAKVÁLTOZÁSAI ÉS ELJÁRÁSRENDJE, 1896-1949 a gazdasági szereplőkre bízta, hogy a felszólalási eljárás keretében meg akarják-e akadályozni az oltalom megadását, vagy sem. A korabeli törvényalkotók viszont a felszólalási rendszert nem tartották volna kivitelezhetőnek egy minisztériumnak alárendelt szervezet esetén - ezért, szakítva a korábbi gyakorlattal, a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi törvény létrehozta a Szabadalmi Hivatalt és a Szabadalmi Tanácsot. Első ránézésre - a hivatal elnevezése is ezt sugallja - egy közigazgatási szervvel állunk szemben. A hatalommegosztással összefüggő fentebb kifejtett nézetek miatt azonban ebben a korszakban nem találták szerencsésnek, hogy egy közigazgatási szervet bírói funkcióval ruházzanak fel, így egy különbíróságot kívántak létrehozni a szabadalmi ügyek kezelésére. 1896. március 1-jén létrejött a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, amely elnökből, alelnökből, állandó bírói és műszaki, továbbá nem állandó bírói és műszaki tagokból állt. Az elnököt, az alelnököt és az állandó tagokat a kereskedelemügyi miniszter előterjesztése alapján az uralkodó, később a kormányzó, míg a kezelőszemélyzetet a miniszter nevezte ki. A bírói tagoknak a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 7. §-ában meghatározott jogi képesítéssel, míg a műszaki tagoknak „valamely műegyetemen a tanulmányok szabályszerű bevégzése alapján a kir. József műegyetemről nyert, vagy ez által honosított oklevéllel” kellett rendelkezniük. A hivatal működésében meghatározó szerepet játszott a hivatal elnöke, aki nemcsak irányította, hanem ténylegesen vezette is a szervezetet: ő osztotta be a tagokat az egyes osztályokba és tanácsokba, emellett döntött az ügyek szignálásáról, gyakorolta a munkáltatói jogokat, és elnökölt a bírói osztályban. A hivatal és a hivatali könyvtár pecsétje, valamint levélzárói Az Erzsébet körút 1900 körül. A szekér mögött látható épület volt a hivatal székh áza 83
