Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ A továbbfejlesztett inga a világ számos országában segítette a kőolaj- és földgázkutatást, például a texasi, a venezuelai és a közel-keleti feltárásokon. A két világháború között Pékár Dezső kidolgozta az inga nehéz terepen is használható változatát. Rybár István jelentősen továbbfejlesztette az ingát: a platina-irídium torziós szálat volfrámötvözettel helyettesítette, illetve automatizálta és fotografikus rögzítéssel kapcsolta össze. Az Eötvös-Rybár-ingát főként a kőolajkutatásoknál alkalmazták sikeresen. Varga József vegyészmérnök 1953-ban szabadalmi oltalmat kapott találmánya, az úgynevezett hidrokrakkolás segítségével a nagy viszkozitású kőolajból is gazdaságosan lehet benzint és gázolajat előállítani. Az előző oldalon: Az Eötvös-inga a Magyar Nemzeti Múzeum Tudós magyarok című kiállításán Süss Nándor À PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSON díjázott torziós INGá Süss Nándor (1848-1921) tanműhelye - később saját vállalata - a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet az Eötvös-féle torziós inga gyártása révén, majd saját geodéziai műszercsaládját kifejlesztve lett a magyar műszergyártás egyik fellegvárává. A Süss-féle műhelyben készült torziós inga díjat nyert az 1900-as párizsi világkiállításon. Süss halála után fejlődött ki a korábbi magánvállalatból a Magyar Optikai Művek (MOM). Magyarországon itt vezették be először az optikai üvegcsiszolást, később a műanyag szemüveglencse gyártását. Sorozatban gyártottak rádiókészülékeket, katonai eszközöket, képtovábbító száloptikai kötegeket. A MOM 1960-1985 között a világ egyik meghatározó giroteodolitkutató, -fejlesztő és -gyártó cége volt. A mikronpontosságú technológia bevezetése, a legkisebb portartalmat biztosító úgynevezett tiszta szoba megvalósítása révén számítástechnikai termékeket (például merevlemezes tárolókat) gyártottak. A nagy múltú gyárat az 1990-es években fölszámolták, a budapesti Csörsz utcai épületegyüttest lebontották. (E. J.) Jármű- és haditechnika A világ járműiparában számos magyar mérnök, feltaláló alkotott maradandót. Bánki Danát gépészmérnök és Csonka János gépésztechnikus korszakalkotó találmánya volt az áramló levegővel porlasztott tüzelőanyag-szivattyú, amelyet 1893-ban szabadalmaztattak. A világ első porlasztója (amely karburátor néven is ismert) jelentősen javította a benzinmotorok hatásfokát. A Bánki-féle karburátorral felszerelt nagy sűrítésű benzinüzemű motorok elvét az autógyártásban és a repülőgépmotoroknál is hosszú ideig alkalmazták. Bánki Donát és Csonka János találmányának rajza a feltalálók aláírásával 47
