Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
EGY HIVATÁS 120 ÉVE DOBOSTORTA Dobos C. József (1847-1924) cukrászmester az 1885. évi országos kiállításon mutatta be tortáját, amely nyomban óriási sikert aratott. A pompás tortának Ferenc József császár és felesége, Erzsébet is elismeréssel adózott. A dobostorta különlegességét az adja, hogy a piskótamasszába olvasztott vajat kevernek, és a tetejét karamellel vonják be. A tortalap bevonása és a torta felvágása nagy szakmai ügyességet igényel. A dobostorta tárolása sem egyszerű, mivel a nedvességtől a karamell elveszti a ropogósságát. A távoli megrendelők számára a tortát sztaniolpapírral bélelt, papírvánko sokkal ellátott fadobozokba rakva szállították. Dobos 1906-ban minden ellenszolgáltatás nélkül átadta a torta mindaddig titokban tartott receptjét a Budapesti Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, és viszszavonult. (E. J.) Émile Gerbeaud A genfi Gerbeaud családból származó Émile Gerbeaud előbb Saint-Étienne-ben nyitott cukrászdát, majd 1884-ben Magyarországra költözött. Kugler Henrikkel társulva, párizsi mintára alakította ki cukrászdáját. Gerbeaud nem szolgai módon utánzott, hanem maga is gazdagította korának cukrászművészetét. Édességei az európai országokon túlra, például a Távol-Keletre, Észak- és Dél-Amerikába is eljutottak. Előkelő vevői közé tartozott Viktória angol királynő és II. Vilmos német császár. Munkássága nemzetközi elismerésének egyik jeleként 1898-ban felkérték a brüsszeli, majd 1900-ban a párizsi világkiállítás zsűrijébe. Megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendje lovagkeresztjét. A magyar konyha világhírnevének a megalapozói közül kiemelkedik Gundel Károly. Apja, Gundel János Bajorországból települt Magyarországra, és kiváló konyhájáról ismert vendéglátós lett. Károly nevéhez számos ételkreáció fűződik, például a libamájjal töltött borjúborda vagy a Gundelpalacsinta. Fent: Dobos C. József által aláírt számla A XIX. század közepén az előzmények nélkül induló magyarországi mezőgazdasági gépgyártás 30-40 év alatt képessé vált minden olyan eszköz és gép előállítására, amelyre a mezőgazdaságban szükség volt. A vetőgépgyártás terén a mosoni Kühne Mezőgazdasági Gépgyár és az Első Losonci Mezőgazdasági Gépgyár emelkedett ki, 38
