Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Az őrlés eredményének, a liszt tisztaságának megállapítására még ma is a legegyszerűbb, leggyorsabb módszer a Pékár Imre gépészmérnök által 1876-ban szabadalmaztatott, majd az egész világon elterjedt eljárás. A kidolgozott módszer lényege, hogy a lisztféleségek néhány grammját fekete fatáblácskákra helyezik, és elsimítják. A színkülönbség - vízbe mártva még egyértelműbben - megmutatja a liszt korpamentességét, tisztaságát. A lisztvizsgálat ezen eljárása kidolgozójának neve számos nyelvben - pekározás, Pékár-próba néven - megtalálható. így például az angolban Pekar test, a franciában essai Pékár, a németben pekarisieren, Pekár-Probe, az oroszban pribor Pekara. PÉKÁR IMRE, À BÚZA ÉS À LISZT SZÁKÉRTŐJE Pékár Imre (1838-1923) gépészmérnök nevét a liszt tisztaságának megállapítására szolgáló világhírű szabadalma tette ismertté. Pékár tagja volt az 1878. évi párizsi világkiállítás gabona- és lisztféléket értékelő bizottságának. A Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából című munkájához óriási nagyságrendben végzett sikér-vizsgálatokat. Az 1881-ben közzétett művét több mint 20 nyelvre fordították le. (E. J.) A Horthy-korszakban a malomipar óriási kapacitásfölösleggel rendelkezett, megtorpant a műszaki fejlődés. A malom-, a sütő- és a tésztaipari műszerek fejlesztése viszont nemzetközi elismerést keltett. Hankóczy Jenő THE PATENT FLOUR-TESTING METHOD Was awarded the Highest D ístiüctíon, vis. — GOLD MEDAL AND DIPLOMA AT THE INTERNATIONAL EXHIBITION OF ^Hillers' nnú Unittá Çtûûiîds, anö lùq ui rc me nt 5, At NÜRNBERG, 1876. olyan készüléket szerkesztett, amely képes - a búza fehérjeanyagának (a sikérnek) a kimosásával - a liszt, illetve a tészta minőségét megállapítani. A Hankóczy-féle farinométer a sikértartalmat a sikér erejének és nyújthatóságának a kimutatásával mérte. Továbbfejlesztése, a külföldön is elterjedt Hankóczy-féle farinográf a búzaliszt sütőipari értékét határozta meg. Pékár Imre aranyérmet nyert az 1876. évi nürnbergi nemzetközi vásáron A két világháború között a malomipar fejlődése megtorpant, kapacitáskihasználatlansággal küszködött. A malmok villamosítása - villanymotorok alkalmazása és transzformátortelepek építése - csak az 1950-es, 1960-as években valósult meg. A malmokban új műszaki megoldásokat vezettek be, például a pneumatikus anyagmozgatást, a folyamatos nedvességmérést vagy a lapát nélküli keresztvázas síkszitát. Az őrlési technológiát korszerűsítették, de a géppark és az épületek jelentős része elöregedett. Az előző oldalon: Mechwart-féle henger szék Farinográf, laborográf A farinográf meghatározott keménységű tészta elkészítéséhez használatos: a liszt vízfelvevő képességét mutatja ki és regisztrálja. A sütőiparban nemzetközileg alkalmazott, Hankóczy Jenő (1879-1939) által kifejlesztett eszköz megalkotásában C. W. Brabender német mérnök működött közre. Hankóczy 1929-ben szabadalmaztatta a műszert. Gruzl Ferenc (1897-1972) ugyancsak számos műszert, technológiai újítást dolgozott ki, például a laborográfot, amely a tészta nyújthatóságának adatait diagramban írta ki. (E. J.) 35 Farinográf, laborográf Farinográf, laborográf
