Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
EGY HIVATÁS 120 ÉVE Számolócédula a Mauthner-cég reklámjával A piaci keresletre válaszolva 1851-1913 között elsősorban a szántók területét növelték: 14 millióról 22 millió holdra. A gyarapodás kisebb részben a rétek és legelők rovására történt, nagyobb részben a terméketlen területek művelésbe vonásával ment végbe. 1879 és 1918 között lecsapolással összesen 2,5 millió, alagcsövezéssel 40 000, öntözéssel 27 000 kataszteri hold korábban nem művelt földet lehetett művelésbe vonni. A Tisza és mellékfolyói szabályozásával és ármentesítésével 4 millió, a Dunáéval csaknem 2 millió kataszteri holdnyi területet tettek alkalmassá mezőgazdasági művelésre. A mocsarak és a belvizek lecsapolásával további 1 millió holdat nyertek az Alföldön. Mindez Európában páratlan mértékű, Magyarország arculatát átalakító vízépítési munkát jelentett. A Trianon utáni határok között az ország művelés alá vont földterülete alig változott. A szántó területen tovább növekedtek a belterjesebb ágazatok, például a zöldségfélék, a hüvelyesek és a kapásnövények vetésterülete. A szántóföldi termelés egyoldalú szemtermő jellege azonban megmaradt. A szántóterület több mint felét a gabonafélék és a kukorica termelése kötötte le. A búzatermelés az ország szükségleteihez képest túlméretezetten, extenzív körülmények között folyt. A továbblépéshez korszerű agrotechnika - gépesítés, öntözés, műtrágyázás - alkalmazására lett volna szükség. GÀBONÀORSZÀG A XIX. századi szántóföldi növénytermesztést a termésmennyiség növekedése jellemezte. A gabonafélék összes hozama az 1860-as években elérte az évi 6 millió, az I. világháború előtt pedig már a 14 millió tonnát. Több mint kétszeresére növekedett a búza és a kukorica termésmennyisége, és szintén jelentősen emelkedett a rozsé, az árpáé, a zabé. Alacsonyabb szintről indulva megsokszorozódott a burgonya, a cukorrépa, a takarmányrépa és a vetett takarmányok termésmennyisége. (E. J.) A magyarországi nemesítő munka nemzetközi sikerei hozzájárultak a növénytermesztésben elért eredményekhez. A nemzetközi piacokon a magyar búza és liszt keresettsége a hazai búzanemesítés kimagasló eredményeinek, a búza- és lisztminőség vizsgálati eljárásoknak, valamint a malomipar úttörő jellegű - egyben világszínvonalú - technológiai fejlettségének volt köszönhető. A magyarországi búza- és lisztexport kimagasló teljesítménye a XIX. században jórészt a tiszavidékinek nevezett, 28
