Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ igen magas sikértartalmú („acélos") búzára alapozódott. A XX. század elején azonban a minőség leromlott, mert a bőven termő, „puha" búzák terjedtek el. A nagy világgazdasági válság kitörése, 1929 után ezt a búzát nem lehetett külföldön eladni. A már évtizedekkel korábban megkezdett búzanemesítő munka eredményeként viszont ekkor születtek meg a világon legelismertebb magyar őszibúza-fajták, Baross László, illetve Fleischmann Rudolf nemesítései: a Bánkúti 1201-es, a Bánkúti 1205-ös, illetve az F. 481-es. Jelentős sikernek számított, amikor az 1950-es évek elején - Európában elsőként - Pap Endre és munkatársai az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében beltenyésztett vonalakkal hibrid kukoricát nemesítettek. A „Martonvásári 5" (Mv 5) és más hibridek termesztésbe állításával ugrásszerűen emelkedett a Magyarországon elvetett kukorica termésátlaga. A búzanemesítő Fleischmann Rudolf A szárazságtűrési növénynemesítés elkötelezett szakembere volt. 1918-tól a magyar Alföld északi peremén lévő Kompolton vezette a nemesítés! munkát. Fleischmann Rudolf (1879-1950) világszínvonalú őszibúza-nemesítése az F 481-es, amely szikes talajon is jó termést ad. Nagy jelentőségű kísérleteket folytatott a növényfiziológia és a virágzásbiológia területén. Az érő gabonában végzett mikroklimatológiai vizsgálatai a gabonarozsda kártevésével szembeni küzdelem fontos részét alkotják. (E. J.) A búzanemesítő Fleischmann Rudolf BAROSS LÁSZLÓ BÁNKÚTI 1201-ES ŐSZI BÚZÁJA A kanadai Reginában 1933-ban megrendezett búza-világkiállításon a világ legjobb őszi búzájának a Baross László (1865-1938) által nemesített Bánkúti 1201 -et minősítették. A Bánkúti-féle búza a Kanadában nagy területen vetett Marquis búzát tette a faggyal szemben ellenállóvá, őszi vetésre alkalmassá. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársai biokémiai, fehérjekémiai és molekuláris biológiai vizsgálatokkal elkülönítették a Bánkúti 1201-es búzafajta kiváló minőségét biztosító génjét. A sikeres kísérlet lehetőséget teremtett arra, hogy Baross László búzájának jó tulajdonságai átvihetők legyenek az új búzafajtákba. (E. J.) Kaszát fenő aratómunkás A szőlőnemesítés ugyancsak nemzetközi ragot vívott ki magának. Az Európában az 1860-as években megjelenő amerikai szőlőgyökértetű, a filoxéra kártétele a több évszázados múlttal rendelkező, hagyományos magyar szőlő- és borkultúrának is véget vetett. A magyarországi szőlőterület 1885 és 1895 között, a válság mélypontjára 55%-kal csökkent, 640 000-ről 353 000 kataszteri holdra. A nagyhírű bánsági borvidéken, Gyöngyös környékén, Tokaj vidékén a pusztítás mértéke 70-80%-os volt. A filoxérával szembeni küzdelemben a magyar szőlészek, borászok nemzetközi hírnevet szereztek. Teleki Zsigmond a világ legeredményesebb alanyszőlő-nemesítői közé tartozik. Villányban létesített kísérleti telepet, ahol fertőzésnek ellenálló alanyfajták 29 A búzanemesítő Fleischmann Rudolf
