Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé

ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ

ALKALMAZKODÁSI KÉNYSZER ÉS INNOVÁCIÓ

AZ AGRÁRIUMBAN

A magyarországi mezőgazdaság összességében képes volt az újfajta tőkés piaci kihívásoknak megfelelni: az Osztrák-Magyar Monarchián belüli munkamegosztásnak megfelelően gabonával - főként búzával - látta el a városiasodottabb és iparosodottabb Ausztriát. Sőt, a világkereskedelmet tekintve is kimagasló volt Magyarország búza- és lisztkivitele a

XX.

század elején: a búza a világexport 2,6%-át, a liszt pedig 23,7%-át alkotta. Kivételes mértékben gyarapodott a szántók területe, növekedett a termésmennyiség, javultak az átlaghozamok. Kiépült és intézményesült a korszerű agrárgazdálkodás feltételét és ösztönzőjét jelentő tudományos háttér. Ezek közé tartozott az agrár-felsőoktatási intézetek mellett létrehozott kutatóintézetek, például a növénynemesítő, vegykísérleti és gépkísérleti intézetek sora, vagy az állatorvosi tanintézet, az országos állategészségügyi szolgálat és a talajjavítási munkákat is végző kultúrmérnöki szolgálat.

A vízépítészeti munkákban résztvevőknek szén telt em lékm ű a millenniumi kiállításon, 1896

27