Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei

EGY HIVATÁS 120 ÉVE

SCHILLING ZOLTÁN

(1928-1942)

Szolnok-Doboka vármegyében, Noszolyon született 1876. május 16-án. Apját Erdélyben közjegyzőként és nagybirtokosként ismerték. 1898-ban a budapesti Műegyetemen szerezte okleveles gépészmérnöki képesítését, majd 1898/99-ben a zürichi műegyetemen kiegészítő tanulmányokat folytatott. Szakmai pályáját 1899-ben Budapesten kezdte meg mérnökként a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt.-néL

A Szabadalmi Hivatallal 1902-ben kezdődött életre szóló kapcsolata: ekkor nevezték ki szabadalmi albíróvá. Ettől kezdve közel húsz éven át előadó bíróként működött: 1911. augusztus 26-án szabadalmi bíróvá nevezték ki.

Hivatali megbízatása mellett több fontos pozíciót is betöltött: 1911-1914 között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet titkára, majd 1914-től 1917-ig főtitkára volt. A Budapesti Mérnöki Kamara egyik alapítója, 1931-től 1942-ig a Mérnöki Tanács elnöke, 1920 és 1924 között az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság műszaki alelnöke. 1923-tól a Kereskedelemügyi Minisztériumban a munkásügyi és iparfelügyeleti szakosztály vezetőjeként miniszteri tanácsosi rangban működött a miniszter irányítása alatt.

Schilling Zoltán

egyetemi oklevele, 1898

Minek hiteléül ezen oklevelet részére kiszolgáltattuk és a kir. József-műegyetem nagyobb pecsétjével, valamint sajátkezű

alái fásunkkal megerősítettük.

U üli a

y e.

i. iWkínp.

238