Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
A HIVATAL ÉLÉN - AZ ELNÖKÖK PÁLYAKÉPEI 1928. július 28-tól 14 éven át, váratlanul bekövetkezett haláláig töltötte be a Szabadalmi Bíróság elnöki tisztét. Ez idő alatt az iparjogvédelmi joggyakorlat fejlesztésére és annak irányára döntő befolyása volt. Működését a haladó konzervatív felfogás jellemezte, nyitott volt az újításokra. Kiváló jogi érzéke, intuitív ítélőképessége segítette a helyes döntések meghozatalában. Határozott vezetői stílusával, kivételes szónoki képességével kivívta kortársai elismerését. Abbéli meggyőződésében, hogy az intézmény színvonala az ott dolgozó embereken múlik, a bírói kar tagjainak kiválasztására, az utánpótlásra roppant nagy gondot fordított. 1928-ban a genfi munkaügyi nemzetközi értekezleten kiküldött szakértőként vett részt, 1934-ben a Londonban rendezett nemzetközi iparjogvédelmi értekezleten a magyar kormányt képviselte. Harausz Gyula Schilling Zoltánról írt megemlékezéséből idézzük az alábbiakat: „Nevéhez fűződik a szabadalom kényszerhasználatát szabályozó 1932. évi XVII. te. megalkotása. Ez a törvény megelőzött számos hasonló tárgyú külföldi törvényt, és lényegében az 1934-ben Londonban létrejött Uniós Egyezménybe is belekerült. Ugyanez a törvény az ipari érdekeltségek régi óhajának megfelelően a szabadalmi oltalom idejét 20 évre, az évi díjak fizetésére adott határidőt pedig hat hónapra hoszszabbította meg/' Az 1936. évi VII. törvénycikk az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról tette lehetővé, hogy a szabadalomtulajdonos a szabadalom tárgyának gyakorlására, forgalmazására iparengedélyt kérhessen. „Korszakalkotó jelentőségű volt a 19751/1933. K. M. sz. rendelet, amely a kereskedelmi és ipari érdekeltség több évtizedes sérelmét orvosolta. Ez a rendelet a védjeggyel kapcsolatos teendőket és a védjeggyel kapcsolatos jogi viták eldöntését a Szabadalmi Bíróság, illetve másodfokban a M. Kir. Kúria hatáskörébe utalta/' E rendelet létrehozása egyedül Schilling kezdeményezésének és személyes közreműködésének tudható be. A Szabadalmi Bíróság fennállásának 40. évfordulója alkalmából, 1936. július 4-én a kormányzó a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal adományozta Schilling Zoltánnak. Sok terve szakadt félbe, amikor 66 éves korában egy végzetes szívroham miatt Budapesten 1942. december 6-án elhunyt. Schilling Zoltán emlékplakettje - készült az elnöki működése tízéves emlékére 1938-ban 239
