Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei

A HIVATAL ÉLÉN - AZ ELNÖKÖK PÁLYAKÉPEI

Az I. világháború éveiben régen túlhaladta a hadköteles kort, mégis önként jelentkezett katonai szolgálatra, melynek során a hadügyminisztériumban vezette a szabadalmi ügyek katonai szempontok szerinti felülvizsgálatát. Elismerésül a király őrnagyi rendfokozatot adományozott számára.

A világháború véget értével visszatért a Szabadalmi Hivatal bírói székébe. Az ő számára nagy előnyt jelentett az 1920. évi XXXV. törvény, amely a hivatalt bírósággá alakította, és egyenrangúvá tette a jogi és a műszaki képzettségű bírákat. Pompéry volt az első mérnök, akit e törvény alapján a kormányzó 1921. június 14-én alelnökké, majd - Nitsche

Győző

halálát követően - 1922. július 13-án elnöki pozícióba nevezett ki.

Az Ipari Tulajdon Védelmére alakult Nemzetközi Unió 1925. évi hágai diplomáciai konferenciáján már mint a Szabadalmi Bíróság elnöke vett részt. 1926-ban a kereskedelemügyi miniszter az iparjogvédelmi jogszabályok reformjával foglalkozó törvényelőkészítő bizottság elnökévé nevezte ki.

Tudásával 32 éven át szolgálta a hivatalt. Saját kérelmére 1928. június 30-ával, 72 évesen vonult nyugdíjba; ez alkalomból a

II.

osztályú Magyar Érdemkereszttel ismerték el értékteremtő munkásságát. A tehetséges és sokoldalú Pompéry Elemér, aki 81 éves korában, 1937. augusztus 2-án hunyt el Karlsbadban, európai hírű bélyeggyűjtemény tulajdonosa is volt.

Pompéry Elemér emlékplakettje - készült a sikeres elnöki működése tiszteletére 1928-ban

237