Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
EGY HIVATÁS 120 ÉVE POMPÉRY ELEMÉR (1922-1928) A reformkor ismert közéleti szereplőjének, Pompéry Jánosnak elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot Pesten 1856. május 25-én. Középiskolai tanulmányait 1869-ig Pesten, 1869-1971 között Korntalban (Württemberg) végezte. 1871-től 1873-ig a karlsruhei, 1873-tól 1877-ig a budapesti Műegyetemen tanult, ahol az elsők között nyert mérnöki oklevelet 1878. június 11-én. Még ugyanabban az évben miniszteri ösztöndíjjal Franciaországba küldték ki. Először a győr-sopron-ebenfurti vasút építésénél szakaszmérnökként dolgozott, majd a Kereskedelemügyi Minisztériumban ösztöndíjas mérnökgyakornok, később segédmérnök, végül mérnök lett. 1881-ben a vasúti főfelügyelőséghez rendelték ki építésvezető mérnöknek. 1884-ben az újvidéki folyammérnökséghez osztották be szolgálattételre az Alsó-Duna szabályozási és a Ferenc-csatorna építési munkálataihoz. Saját kérésére 1887. július 7-én felmentették az állami szolgálat alól - két éven át a Szolnok-Csongrád Tisza-balparti Ármentesítő Társulatnak volt az igazgató főmérnöke. 1889 derekától 1896 nyaráig magánmérnöki tevékenységet folytatott. Az 1895. évi XXXVII. törvény életbe lépése előtt szabadalmi ügyvivő irodát működtetett. A Szabadalmi Hivatal megalakulása után, 1896. május 31-én az uralkodó szabadalmi bírává nevezte ki, a bírói esküt a hivatal 1896. június 9-i ülésén tette le. 32 év szolgálat után vált meg a hivataltól. Széles körű nyelvtudása révén számtalan nemzetközi értekezleten, kongresszuson vett részt - többek közt a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség 1899. évi zürichi kongresszusán. A kormány több külföldi kiállításra és tanulmányútra - mint például az 1904. évben St. Louisban tartott világkiállításra - küldte ki. Magas színvonalú munkája elismeréseként a király 1909. március 2-án miniszteri tanácsosi címet adományozott neki. 1911-ben az első magyar meghatalmazottként vett részt az Ipari Tulajdon Védelmére alakult Nemzetközi Unió washingtoni diplomáciai konferenciáján, ahol az elsőbbségi jogok tekintetében kifejtett álláspontjával kidomborította Magyarország önállóságát Ausztriával szemben. Működése nem korlátozódott a szabadalmi jog területére; kiterjedt a védjegy- és a szerzői jogra is. 1900. július 9-én a kereskedelemügyi miniszter a Védjegytanács előadójává nevezte ki, majd 1922. augusztus 9-én kelt rendeletével őt bízta meg a védjegy- és a szerzői jogi ügyek vezetésével. 236 Pompéry Elemér
