Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei

A HIVATAL ÉLÉN - AZ ELNÖKÖK PÁLYAKÉPEI

MÉRNÖKÖK A SZABADALMI BÍRÓSÁG ÉLÉN (1920-1949)

Az 1920. évi XXXV. törvényben rögzített változások jelentősen megváltoztatták a hivatal közjogi pozícióit: a korábbi közigazgatási szervet, amelynek felettes hatóságaként működött a Szabadalmi Tanács, szabadalmi különbírósággá alakították át.

A Szabadalmi Bíróság fennállásának 29 éve alatt négy elnök irányította az intézményt. A váltáskor az 1920. évi jelentős átalakulást „levezénylő” Nitsche

Győző

volt az elnök, akire még vonatkozott a korábbi törvényi előírás, mely szerint csak jogi végzettségű szakember tölthette be az elnöki funkciót. Őt követően három kiváló, a hivatalt hosszú évtizedeken át hűségesen szolgáló mérnökember jegyezte a bíróságként funkcionáló intézmény szakmai erősödését, nemzetközi elismertségét jelentő korszakot. Pompéry Elemér az 1896. évi megalakulástól kezdve nyugdíjba vonulásáig, 32 éven át szolgálta a hivatalt. Schilling

Zoltán

fiatal korától a haláláig tartó 40 éven át dolgozott a hivatalért. Kőrös László még ennél is hosszabb ideig, 42 éven át működött a házban. Elnökként talán neki jutott a legnehezebb időszak: a háborús évek, majd utána a kommunista hatalomátvétel, amelynek egyik következménye a Szabadalmi Bíróság megszüntetése volt.

Budapesti utcakép, 1929.

A Klotild paloták (a köznyelvben Klotild és Matild) az Erzsébet híd jelképes kapuját alkotják

 235