Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
EGY HIVATÁS 120 ÉVE NITSCHE GYŐZŐ DR. (1915-1922) A Zólyom megyei Dobronyán született 1866. szeptember 14-én. Apja kataszteri mérnök volt. Középiskoláit Kalocsán végezte, majd a budapesti egyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet 1894-ben. Ügyvédi vizsgáját ugyancsak a fővárosban tette le. Szakmai munkáját a fővárosi törvényszéken kezdte joggyakornokként. 1895-től a hatvani járásbíróságon volt albíró, majd 1901-től Budapesten bírósági Dobronya látképe | szolgálatot látott el. 1908-tól kereskedelmi és váltótörvényszéki bíróként, 1913-tól ítélőtáblái bíróként dolgozott, emellett a Révai-féle nagylexikonnak is munkatársa volt. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület főtitkári tisztét is betöltötte. 1915. március 28-án nevezték ki a Szabadalmi Hivatal elnökévé - e tisztet hét éven át, hirtelen bekövetkezett haláláig látta el. Az elnöki székben Schuster Rudolfot váltotta, akit az uralkodó ugyanazon intézkedésével a Szabadalmi Tanács elnökévé nevezett ki. Nitsche Győző elnöksége alatt, 1920-ban szervezték át a Szabadalmi Hivatalt Szabadalmi Bírósággá; ezt a tényt, illetve az átszervezést lehetővé tevő új szabadalmi törvényt munkássága legnagyobb eredményének tartotta ő maga és a szakmai közélet egyaránt. Az új törvény - amelynek elfogadtatásáért egymást erősítve küzdöttek hivatali elnökelődjével, Schuster Rudolffal - független jogszolgáltató fórummá alakította át a hivatalt, egyúttal megteremtette az addig fájóan hiányzó egyenjogúságot a jogász és a műszaki végzettségű szabadalmi bírák között. Elnöksége hét évéből az utolsó évben a kereskedelmi miniszter fölmentette az elnöki adminisztratív teendők alól, mert a háború után előállt, alapjaiban megváltozott helyzetben újra kellett tárgyalni a korábbi nemzetközi szerződéseket. Az iparjogvédelemmel kapcsolatos külföldi tárgyalásokat személyesen bonyolította, emiatt rendkívül megnövekedett e téren az elfoglaltsága. Vélhetően hosszabb ideig állt volna a hivatal élén, ha 56 éves korában egy hirtelen szívroham véget nem vet az életének. Budapesten hunyt el 1922. május 2-án. XX WL évfolyam Budapest 1922 május hú 15. 10. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY JL MAGYAR KIRÁLYI BKAI3 A DALMI BIROHAG HIVATALOS LAPJA. lÜÏLEIÎMÏElt U Irklll TUlAHKilUOGOÏ [SUMMUM, rtDJKT, WUSTBA STB,) 5 A SUKIÍI JOGOS KÖJÓJL j «IfiTM LlrAlj-l wabadklml ÜlaHl|>*«dir*lcd. Or. NITSCHE GYŐZŐ. Míim'nd-ÍEŐ gi ászba bmilt h nt, kir, szalnulnlmi bírómig, u legniOnilsIreniúlldbh u logbrmsóljb, raudumm baráti viK^nnyban «ÍVUHiU 7 Avi rtgyllttinúkMéa után ItltiRgynll bminflnkHl. Hnlóüivnl a szolHulalmi birózág 25 fennállása ót* még man eisott ki n loll oly dnUk kozéWJ, nki kurtársulnak osztatlan szeretőiét oly nagy nrórlókhmj bírta volna, mint ö, Halála örJáal ílrt hagyott, rinKtMptk tudata tl ]nkiWliHk-nUl talált, lifBXua júíormín lelkünk még ni utol fő napi egyUltlétós együttbllUtUdéi! kltevrtlmi mdogvt érezte, nmikor a megdöbbentő halálhír írt Ihmutlakel. I Nitsche Győző nekrológja IBflO-ban Debmuyabsa fZôlyom-mJ ezilletoth kiízíplskolált Kalocsán, n Jogot a hu ftapWi érvelőmén végezte ía n doktori oklevelet 1» ht szerezte nifií. Az Ügyvédi vizsgát szintén Budapesten tette le. iHWJ-bea lépett lUlaml szolgálatán n Emda|iuHivÍdéki fn'hsCIgywizKntÓHrijgFiálr IstH -bim a iioati lörvénygzáknél van mint díjas jnggyslntttok, IHül-bon nljegyxö, lH1<rj-bwi albini, IlWban n budapesti kin kwskedelmi és váltótörvény széknél Ittró, lUlS-tan h bndii[i«!*ti fcir. ítélőtáblán Ublnbíró, míg a szíibuidalmi bírósághoz I JI lull klnevtwTH ununk nlnüköül. Mint n szubirójilmí bíróság elnöke csuk 7 óvót töltött velünk, de OMlntl a bíróság nívóját úgy befele, mini kifelé magas szín vonalra emelte, mert jóh irmán az dsexoK m ipurjogrédoicaimel összefüggő külügyi tárgyalások id, nmidyekel az rgyea érdekelt Albinokkal Jelenleg Magyarország folytát, ü látta d- tízekkel n tárgyalásokkal oly nagy mértékben növekedett a* elfoglaltságn, hogy o kereskedelmi mlniszler az elnöki adminbalraliv leendők iotözóti« alól nz utóbbi évben [olmeatohi volt kény telim. A Híábndalml bírókig történetében nagy szaktudással párosult munkásságának egy 1 le maradandó alkotása és ebbel! tevékeny igének egyik legkedvesebb eredméDJCtlI tekinthette fl axabaslBlmi hivatalnak szabadalmi bírósággá való átalakítónál, Alink bíró gyom felfogásával, tiszta ólcabitAsávalJ nagy utak- és óltalájios tmlámlvid, mint amijei próig határtalan saívjAságóval tűnt ki, mely az Iránta vnlö ntjongüsig kivétel nélkül áthatotta az egész öabadalml bíróság tagjait, miöL'l Ls soha el nem utáló szerutotünkti« zárva őrizzük meg emlékét. 234
