Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
A HIVATAL ÉLÉN - AZ ELNÖKÖK PÁLYAKÉPEI SCHUSTER RUDOLF DR. (1914-1915) A hivatal egyik legnagyobb szakmai tekintélyű elnöke a Nagyküküllő vármegyei Medgyesen született 1860. január 14-én, itt végezte gimnáziumi tanulmányait is. A kolozsvári tudományegyetem jogi karának befejezése után 1888-ban kezdte meg ügyvédi pályáját szülővárosában, ahol apja is ügyvédként tevékenykedett. Állami szolgálatba lépve 1893-ban először alügyész, majd 1895-ben törvényszéki bíró, 1903-tól ítélőtáblái bíró volt Erdélyben. 1908-ban települt át Budapestre, ahol a Kúrián előbb kisegítő bíróként, majd a Közigazgatási Bíróságon bíróként működött. 1914. február 24-től 1915. március 28-áig töltötte be a Szabadalmi Hivatal, majd 1915-től az 1928. évi nyugalomba vonulásáig a Szabadalmi Tanács (1920-tól: Szabadalmi Felsőbíróság) elnöki tisztét. Ezen időszakban, 1916-1924 között a Védjegytanács elnöki, illetve 1916-1928 között a Bírói és Ügyvédi Bírálóbizottság elnökhelyettesi teendőit is őrá bízták. Bár az elnöki feladatokat mindössze egy évig látta el, az első periódusban a hivatal talán neki köszönheti a legtöbbet. Óriási szakmai tekintélyét latba vetve sok éven át küzdött - Nitsche Győzővel vállvetve - az 1920. évben hatályba lépett új szabadalmi törvény elfogadtatásáért, amely sok szempontból határkövet jelentett a Szabadalmi Hivatal életében: ekkor szervezték át az intézményt független jogszolgáltató fórummá, szabadalmi bírósággá. A „lex-Schusternek” is hívott törvény megteremtette az intézmény számára a függetlenséget, és alkotmányos biztosítékokat garantált a teljes bírói kar számára - az addig hátrányban lévő szabadalmi bírákat egyenjogúvá téve a jogász végzettségű bírákkaL A szabadalmi hivatal uj elnöke. Dr. Schusier Rudolf kúriai biró, akit a király a szabadalmi hivatal elnökévé nevezeti ki. Az uj elnök már el is foglalta hivatalát. Schuster termékeny szakirodalmi munkásságát 164 publikációja jelzi. Az ipari tulajdonjog terén publikált tanulmányai úttörőek voltak a magyar nyelvű jogtudományi szakirodalomban. Jelentős kodifikátori tevékenységet fejtett ki: három törvény - a szabadalmi, a védjegy- és a mintaoltalmi - tervezetének kidolgozása fűződik a nevéhez. A törvényjavaslatokat a kereskedelemügyi miniszter megbízásából készítette 1916-ban, de a háború miatt ezek elfogadása többéves késést szenvedett. Jelentős lapszerkesztői tevékenységet folytatott: részt vett a Magyar Jogi Szemle alapításában és - egészen haláláig - a szerkesztésében. Több választott tisztséget töltöttbe: az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület társelnöke, illetve a Magyar Jogászegylet alelnöke volt. 1918-ban magyar nemességet kapott medgyesi előnévvel. Nyugalomba vonulásakor tüntették ki a II. osztályú érdemkereszttel. Termékeny, sikeres élet állt mögötte, amikor 81 éves korában 1941. február 23-án Budapesten elhunyt. Medgy es látképe a XIX. század derekán 233
