Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
EGY HIVATÁS 120 ÉVE GALÁNFI SÁNDOR (1912-1914) A Lipót-rend lovag keresztje Nyíregyházán született 1843. augusztus 9-én; apja Hajdúböszörményben királyi körjegyzőként működött. A család neve eredetileg Galanek volt; a családfő még fiai születése előtt magyarosította a nevét Galánffyra. Galánfi Sándor azonban - Jókai példáját követve - egész élete során egyszerűsített formában használta a nevét. A Debreceni Református Kollégiumban járt középiskolába. Vélhetően a debreceni jogakadémián tanult, ahol 1863-ban végezhetett. A pesti királyi táblán sikeres ügyvédi vizsgát tett 1868-ban. 1873-ban lépett állami szolgálatba; első adatunk szerint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban miniszteri fogalmazó volt, majd 1879-ben miniszteri titkári címet és rangot kapott. 1892-1896 között a Kereskedelemügyi Minisztériumban az államutak szakosztályt vezette, osztálytanácsosi rangban. A Szabadalmi Hivatal megalakulásától kezdve 18 éven át, egészen időskori nyugalomba vonulásáig szolgálta az intézményt: 1896-1898 között bíróként, majd Wetzel Gyula, illetve Ballai Lajos mellett 14 éven át alelnökként. Még szabadalmi bíró korában, 1897-ben részt vett az ipari jogok védelméről szóló kongresszuson, ahol megszavazták Ausztria csatlakozását az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi unióhoz. Időközben Magyarországon előtanulmányokat folytattak arról, hogy a magyar kormány milyen feltételekkel hajlandó az unióba belépni. Tagja volt a szabadalmi ügyvivőket vizsgáló bizottságnak. Már a 70. életévében járt, amikor megkapta az elnöki pozíciót, amelyet másfél évig töltött be. A hivatal negyedik elnökeként 1912-ben foglalta el a Ballai Lajos halálával megüresedett elnöki széket; ezzel egy időben miniszteri tanácsosi címet kapott. 1914 elején, 41 évi hivatali szolgálat után vonult nyugállományba. Buzgó tevékenysége elismeréséül az uralkodó a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Sajnálatos módon kevés adat maradt fenn Galánfi Sándorról. A leggondosabb kutatás ellenére sem derült ki, mikor és hol hunyt el. Galánfi Sándor aláírása 232
