Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A Testnevelési Főiskola hallgatóinak tornagyakorla ta 1938-ban Az I. világháború után a felsőoktatást is újjá kellett szervezni. A budapesti Tudományegyetem, amely 1921-ben fölvette Pázmány Péter nevét, továbbra is a felsőoktatás legjelentősebb intézménye maradt. Kiépítették a debreceni Tisza István Tudományegyetemet. A Romániához került kolozsvári Ferenc József Tudomány egy etem helyett Szegeden hoztak létre felsőoktatási központot. A trianoni békediktátum értelmében Csehszlovákiához csatolták Pozsonyt és vele az Erzsébet Tudományegyetemet, ezért Magyarországon Pécsett alakítottak ki új egyetemet. A Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola ugyancsak az újonnan létrejött északi szomszédállamhoz került, amelynek pótlására Sopronban hoztak létre főiskolát. A felsőfokú erdészeti képzés Sopronban maradt, a Bánya- és Kohómérnöki Kar 1949-ben átkerült az újonnan alapított Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre. Budapesten 1925-ben megalapították a Testnevelési Főiskolát, majd 1934-ben a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi kampusza 22
