Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Az egyetemi képzés színvonalát a külföldi tanulmányutak, az ösztöndíjrendszer és a külföldi magyar intézetek hálózata emelte. A lakosság számához viszonyítva sokkal több diplomást bocsátottak ki az egyetemek, mint a dualizmus kori időszakban. Mindezek ellenére a diplomával rendelkezők aránya éppen csak meghaladta az iskoláskorú népesség 1%-át. A hallgatók szakonkénti összetétele is csak keveset változott: a teológusok aránya visszaesett, de még mindig a jogászok képviselték a hallgatók legnagyobb hányadát. A mérnökök aránya alig változott a századelőhöz képest. Ez az idejétmúlt szerkezet csak az 1960-as évektől korszerűsödött a mérnök, a tanár és az orvos szakos hallgatók többségbe kerülésével. A felsőoktatás az 1945 utáni bő fél évszázadban szinte folyamatos átszervezéseket élt át, amely törekvéseket gyakran a nyers politikai érdekek motiválták. A változásokban így keveredtek a kedvező és a hátrányos elemek. Előremutató volt, hogy számos új főiskola és egyetem jött létre, illetve megsokszorozódott a hallgatói létszám. Ugyanakkor a felsőfokú oktatást az államszocializmus idején ideológiai-politikai elvárások, majd a rendszerváltást követően a kellően át nem gondolt fejlesztések, a minőségi követelményeket nélkülöző eltömegesedés sújtotta. Mindezek ellenére óriási előrelépés a tanszabadság kiteljesedése, a külföldi egyetemeken való tanulás mindenki előtt nyitva álló lehetősége. Fontos volt a kutatási pályázatok rendszerének a megteremtése, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) létrehozása. Ezzel szemben viszont az akadémiai kutatóintézeti hálózat az 1990-es évek második felében nagymértékű forrásmegvonást és létszámleépítést szenvedett el. A szállítási infrastruktúra A piacra termelő mezőgazdaság és gyáripar, illetve a munkaerő mobilizálása gyors, megbízható és olcsó szállítási rendszert igényelt. Nagy mennyiségű áru nagy távolságokra történő továbbítására elsősorban a vasút és a folyami hajózás volt képes a két világháború között. A tehergépkocsik térnyerését egészen a XX. század utolsó harmadáig fékezte a megfelelő minőségű úthálózat hiánya. Ennek következtében az 1880-as évektől kezdve - és egy évszázadon át - a vasút lett a teher- és személyszállítás terén a meghatározó. A budafoki Kossuth Lajos utca szilárd burkolatának építése 1942-ben 23
