Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ A fővárosi Állatorvosi Tanintézet 1890-ben akadémiai rangot kapott. Az 1846-ban megnyitott József Ipartanodából fejlődött ki az 1871-ben egyetemi rangra emelt Királyi József Műegyetem. A Múzeum körút és az Esterházy (ma: Puskin) utca között épült föl 1882-ben a 600 hallgató befogadására alkalmas Műegyetem, illetve később a budapesti Tudományegyetem természettudományi karának több intézete. A képzés specializálódott: elkülönült az általános mérnök, az építész, a gépész és a vegyész szakon folyó oktatás. Európában az elsők között, 1899-ben lépett életbe a műegyetemi doktorátus, amely az itt folyó képzés és tudományos munka egyenértékűségét jelezte a tudományegyetemekével. Korszerű lágymányosi épületegyüttesét 1910-ben adták át. A XX. század elején a hallgatói létszám alapján a budapesti volt a harmadik legnagyobb műszaki egyetem a világon. A Királyi József Műegyetem épülete az 1910-es években A bánya-, kohó- és erdőmérnökök oktatása a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián (1904-től főiskolán), a világ első felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket oktató intézményében zajlott. A főiskola 20 tanszékkel, számos kiválóan felszerelt laboratóriummal rendelkezett. 1880-ban mintegy 3500-an, 1910-ben viszont már 14 000-en tanultak a magyar egyetemeken. Ehhez a létszámhoz hozzá kell adni azt a hozzávetőlegesen 1000-1500 hallgatót, akik külföldi egyetemre jártak. A magas szakmai színvonal és a hallgatói létszámnövekedés pozitívumával szemben állt az egyetemi oktatás szerkezetének elmaradottsága: az összes hallgató többségét a jogászok és a teológusok alkották. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a szegedi és a debreceni egyetem terveivel. A háta mögött álló Búd János p énzügym i n iszter fékezni igyekszik a túlköltekezést. A karikatúra 1928-ban jelent meg a Tisztelt Ház! - 312 karikatúra miniszterekről, képviselőkről... című könyvben 21