Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
5. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A szellemi tulajdon szolgálatában működő tanácsok, testületek
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A SZERZŐI JOGI ÁGAZATOK GAZDASÁGI SÚLYA MAGYARORSZÁGON A hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa 2002 óta negyedik alkalommal végezte el 2014-ben a magyarországi szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyára vonatkozó vizsgálatot, amely ismételten felhívja a szakmai döntéshozók figyelmét a kreatív ágazatok húzószerepére. A Központi Statisztikai Hivatallal közösen készített, a 2011. tárgyévre vonatkozó adatokat feldolgozó elemzést a 2014 júliusában A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 4. címmel megjelent tanulmánykötet tartalmazza. A szerzői jogi ágazatok teljesítményük és a foglalkoztatáshoz történő hozzájárulásuk alapján továbbra is jelentős súlyt képviselnek a magyar nemzetgazdaságban. A gazdasági válság kedvezőtlen hatásai folytán teljesítményük némileg visszaesett, de a többi ágazathoz képest kisebb mértékben. 2011-ben a szerzői jogi ágazatoknak a hazai GDP-ből való részesedése közel 8% volt, azaz 1800 milliárd forinttal gyarapították a nemzetgazdaság teljesítményét. Az úgynevezett kreatív ágazatokban alkalmazásban állók a foglalkoztatottak 7,4%-át képviselték; ez megközelítőleg 270 ezer munkavállalót jelent. SZABADALMI ÜGYVIVŐI VIZSGABIZOTTSÁG TUVOXi 4V -H. SLrtJrercta: rtjXrtK ! Sa fJ. ----9---IKVtWiW ----w— RfcTHY JÁNOS UTÓDA EDVI ILLÉS ISTVAN ------ . OJiL, MÜMSÜK tí ÇUW1VÎI 3. niíili Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara Hungarian Chamber of Paient Attorneys Ungarische Palen t*nwahskatnm er Chambre Hongrohe des Conseils en Propriété Industrielle liXMBwtap« K jIckîe Inu r m I* Szabadalmi ügyvivő hirdetése a Magyar Iparművészet című folyóiratból, 1900 A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapja Magyarországon már az 1870-es évektől kezdve léteztek a szabadalmak „kieszközlésével" foglalkozó irodák. Az önálló magyar szabadalmi rendszert megteremtő 1895. évi törvény egyik fontos intézkedése feljogosította az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivőket arra, hogy ügyfeleket képviseljenek a Szabadalmi Hivatal előtt. Az 1895. évi törvény nagy hangsúlyt fektetett a szabadalmi ügyvivők képzésére. A 28. szakasz rögzítette: külön rendeletben kell megállapítani a szabadalmi ügyvivők által leteendő vizsga tárgyát. A Szabadalmi Közlöny első számában, 1896. június 20-án jelent meg a rendelet a szabadalmi ügyvivőkről, amely deklarálta: „A szabadalmi hivatal előtt felek képviselésére csakis ügyvédek és a hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivők vannak jogosítva/' A szabadalmi ügyvivői jogintézmény az elmúlt 120 év szabadalmi rendszerének egyik lényeges eleme. A mindenkori hatályos szabadalmi törvény bizonyos módosulásokat előírt - például kezdetben a bíróságok előtt csak az ügyvédek képviselhették az ügyfeleket -, de a speciális tudást elváró, az e tudás megszerzésére irányuló kötelező képzésre vonatkozó előírások mindvégig érvényben voltak. 218
