Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
5. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A szellemi tulajdon szolgálatában működő tanácsok, testületek
A SZELLEMI TULAJDON SZOLGÁLATÁBAN MŰKÖDŐ TANÁCSOK, TESTÜLETEK A vizsgabizottság feladata, összetétele, működése A jelenleg hatályos törvény 2. szakasza kimondja, hogy szabadalmi ügyvivőként csak az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja. A kamarába való felvételre jogosultság egyik alapfeltétele a szabadalmi ügyvivői vizsga letétele. A törvény azt is előírja, hogy a vizsgát az SZTNH mellett működő Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság működésének jogszabályi hátterét az előzőleg említett szaktörvény és egy miniszteri rendelet teremti meg. A testület az elnök által megállapított ügyrend szerint működik, igazgatási és ügykezelési feladatait az SZTNH látja el. A vizsgabizottság az elnökből és 14 tagból áll. Elnöke az SZTNH mindenkori elnöke, aki a kinevezési joggal bír: hét tagot a szabadalmi ügyvivők közül, további hét tagot a jogi képzettséggel, illetve felsőfokú iparjogvédelmi képesítéssel rendelkező szakemberek közül nevez ki, hároméves időtartamra. A vizsgabizottság ügyeit intéző titkár a hivatal egyik köztisztviselője; őt szintén az SZTNH elnöke bízza meg. A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad. Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja. A kamarába való felvételre olyan személy jogosult, aki mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegű egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik, és szabadalmi ügyvivői vizsgát tett. A szabadalmi ügyvivőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást; e kötelezettsége szabadalmi ügyvivői működésének megszűnése után is fennmarad. Az elnök irányítja a vizsgabizottság munkáját, és ellátja a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó jogszabályok alapján ráruházott feladatokat: meghívja a vizsgán eljáró tanács tagjait, dönt a vizsgára bocsátás iránti kérelmek ügyében, kitűzi a vizsga időpontját, határoz a felfüggesztett vizsga folytatása felől, rendelkezik a vizsgadíj visszatérítéséről, összehangolja az írásbeli feladatok elkészítésének és a szóbeli vizsgáztatásnak a módszereit. Az írásbeli vizsgán kidolgozandó feladatokat az eljáró tanács tagjai határozzák meg. A vizsgabizottság a vizsgáról bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza a vizsgázó személyi adatait, a szóbeli vizsga napját, valamint a vizsga minősítését. A sikeres vizsgázók nevét az SZTNH honlapján, a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság oldalán közzéteszik. Az 1999-2015 közötti időszakban 45 fő tett eredményes vizsgát. 219 A szabadalmi ügyvivőkről ■ A szabadalmi ügyvivőkről A szabadalmi ügyvivőkről ■ A szabadalmi ügyvivőkről
