Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ - ADATOK A MAGYARORSZÁGI IPARJOGVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL felszámolása és a piacgazdaság intézményeinek kialakítása, melynek következtében 2002-ben már rekordmennyiségű, 5906 új szabadalmi bejelentés érkezett a hivatalba. Az európai szabadalmi rendszer 2003. évi bevezetése újabb jelentős - mégpedig negatív - változást okozott a Magyarországot célzó bejelentések számában és összetételében. Az átmenet éveiben (2003-2005) jelentősen mérséklődtek a bejelentések: 2005-ben ez a mutató 1500 alá süllyedt. A nemzeti és nemzetközi úton érkező bejelentések száma kevesebb mint harmadára csökkent (mivel a bejelentők jelentős része kivárta az új rendszer elindulását), a közvetlenül az európai szabadalmi rendszerbe benyújtott bejelentések pedig - az eljárás sajátosságából fakadóan, hatályosítás! kérelmek formájában - még csak kis számban jutottak el a magyar hivatalhoz. 2005 után - ahogy az európai szabadalmi igények egyre nagyobb számban érkeztek a magyar hatósághoz - az összesített bejelentési mutatók ismét növekedni kezdtek. Az utolsó négy vizsgált évben a nemzeti, nemzetközi és európai úton érkező szabadalmi bejelentések mennyisége évi 4 ezer körül alakult. Az európai szabadalmi rendszer hazánkra gyakorolt hatását jól tükrözi, hogy bevezetése óta az összes új ügy (évente átlagosan 3748) kétharmada európai úton jutott el a hivatalhoz, 2011 óta ez a mutató már 80% fölött jár. A nemzeti úton benyújtott kérelmek száma az utolsó öt évben a 600-750 közötti tartományban mozgott, ezek döntő hányada magyar bejelentőktől származott. A szerény mértékű hazai bejelentési aktivitás oka a magyar tulajdonban lévő - elsősorban a kis- és közepes méretű - vállalatoknál a kutatásfejlesztési tevékenység és innovációs ösztönzés hiányában, az alacsony szintű iparjogvédelmi tudatosságban és az európai szabadalmi rendszer elszívó hatásában keresendő. SZABADALMI BEJELENTÉSEK ÉS EURÓPAI HATÁLYOSÍTÁSI KÉRELMEK SZÁMA (1990-2014) A bejelentések egyre nagyobb arányban kapcsolódnak külföldi bejelentőkhöz. 1990-ben még a hazai eredetű kérelmek voltak túlsúlyban (55%), ám 2002-ben és 2014-ben a részesedésük 14%-ra csökkent. A külföldi eredetű igények közül a német és az amerikai bejelentők aránya volt a legnagyobb, az időszakban a két állam kérelmei adták az összes bejelentés majdnem felét (23% és 22%). A két ország mutatója azonban 185
