Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE eltérő irányba mozog; amíg a tengerentúliak egyre jelentősebb mértékű technológiai újítást kívánnak Magyarországra hozni, addig Németország részesedése az utóbbi években kissé mérséklődött. Az érdeklődés hazánk iránt jelentős még Svájcból (9%), Franciaországból (7%), Olaszországból (6%) és Japánból (6%). A bejelentéseket szakterületek szerint az adott időszakban kétféle szakterületi osztályozási rendszer szerint tudjuk vizsgálni. Az 1990-es évek második felében a kérelmek negyede a 13. (Szerves kémia) csoportba tartozott. A találmányok 9%-át lehetett besorolni az 5. (Gyógyászati készítmények) osztályba, 8%-át pedig az 1. (Mezőgazdaság) osztályba. További 6%-os súlyt ért el a 20. (Építőipar) és 5%-ot a 2. (Élelmiszerek) kategória. Az ezredfordulón bevezetett új szakterületi osztályozási rendszer alapján a bejelentések 40%-a a 4. (Gyógyszeripar, biotechnológia) osztályba tartozott. A 15. (Gépelemek) szakterületet érintette a kérelmek 12%-a, a 3. (Kémia - gyógyszeripar nélkül) és a 13. (Műszerek) osztályt a 9%-a, további 8%-a pedig a 12. (Fémtermékek -gépek nélkül) osztályt. ÁZ ÚJ NEMZETKÖZI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER 2OOO-TŐL A 2000. évtől alkalmazott új osztályozási rendszerben 25 szakterületre bontva lehet csoportosítani a találmányokat. „A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás rendszere (NSZO) a műszaki megoldások igen finom szakterületi besorolását teszi lehetővé, miközben egy-egy megoldás több osztályba is tartozhat. A vizsgálódásra ezért alkalmasabbnak látszott az Egyesült Nemzetek Szervezete által alkalmazott ún. ISIC- (International Standard Industrial Classification of All Economic Activities) rendszer. A MERIT konkor danciatábla a szabadalmi területen általánosan használt Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási rendszer és a Gazdasági Tevékenységek Nemzetközi Szabványos Ipari Osztályozási rendszere (ISIC) közötti összefüggéseket tartalmazza. [...] (A MERIT elnevezés a felhasznált konkordanciatáblát létrehozó Maastricht Economic Research Institute on Innovation and Technology cég nevének rövidítése.) Az összeállítás nem ad teljes körű áttekintést, az egyes szempontok kapcsán a súlyponti adatokra koncentrál. [...] A táblázat utolsó oszlopában feltüntetett érték megadja, hogy az egyes NSZO-jelzetekbe sorolt szabadalmak (szabadalmi bejelentések) milyen hányada tartozik a megfeleltetett ISIC-kategóriába (pl. 100%-os arány esetén az adott NSZO-jelzetben lévő valamennyi szabadalom a megfelelő ISIC kategóriához tartozik). A táblázat lehetővé teszi, hogy a szabadalmi területen alkalmazott igen részletes szakterületi megoszlást megfeleltessük a gazdasági szektor által használt osztályozási rendszernek." Az NSZO mellett Magyarország 2015 óta alkalmazza az egyre inkább nemzetközi fontosságúvá váló Együttműködési Szabadalmi Osztályozás (Cooperative Patent Classi fication, CPC) rendszerét. A CPC-t az Európai Szabadalmi Hivatal és az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala dolgozta ki. E két hivatal a korábbi saját osztályozási rendszereiről teljes mértékben 2015-ben tért át az új osztályozási rendszerre. A CPC-t számos európai hivatal mellett a kínai, koreai és a brazil hivatal is használja. A megadások száma az európai rendszer bevezetéséig meglehetősen kiegyensúlyozottan alakult, ezekben az években átlagosan 1600 új oltalom született. A csatlakozás után a megadások és hatályosítások mennyisége 3000 fölé növekedett, 2013-ban ez a mutató meghaladta a 4800-at. 186
