Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ - ADATOK A MAGYARORSZÁGI IPARJOGVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL 1948-ban megszüntették a kereskedelmi és iparkamarákat, így a védjegybejelentéseket immáron teljes egészében a hivatal fogadta és bírálta el. A II. világháború után hazánkban a piaci verseny minimalizálásával a védjegyek száma és jelentősége számottevően mérséklődött. A szabadalomhoz hasonlóan ugyanis a tervgazdálkodásos rendszerben a védjegy meglétének szinte kizárólag a külföldi piacra lépés esetén volt súlya. HUNGAR1KUM À VÉDJEGYEK A védjegy grafikailag ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál, ezáltal is biztosítva a fogyasztók tájékozódását. Megjelölés lehet különösen: egy szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat (szlogen), ábra (lógó), kép, betű, szám, sík- vagy térbeli alakzat, hang, szín, színösszetétel vagy ezek kombinációi. A védjegy jogosultja számára tíz évre kizárólagos, meghatározott földrajzi területre vonatkozó használati jogot biztosít. A védjegyoltalom korlátlan alkalommal megújítható. A védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyét használja, illetőleg a védjegy használatára másnak engedélyt adjon. A hivatali Közlönyben közzétett adatok alapján 1946-1948 között átlagosan 508 új védjegybejelentés érkezett a hivatalhoz, amelyek több mint háromnegyede hazai eredetű volt. Ezen felül évente 700 korábbi védjegy megújítását kérték, ezek 62%-a volt hazai eredetű. A külföldiek közül az amerikai, a brit kérelmek súlya volt a legnagyobb (15-20%-kal), de érkeztek bejelentések Ausztriából, Csehszlovákiából, Németországból és Svédországból is. A II. világháborút követő három évben a védjegybejelentések 45%-a a VI. (Kémiai termékek) osztályba tartozott, 16%-a az I. (Fémáruk, műszerek, szerszámok), 14%-a pedig az V (Élelmiszerek) árucsoportot érintette. A magyar védjegybejelentések koncentráltabban érkeztek, mint a külföldiek; a hazai kérelmek fele, míg a külhoniak 35%-a tartozott a kémiai termékek közé. Évente átlagosan 1000 védjegyoltalmat lajstromoztak. Az érvényben lévő védjegyek száma 1946-ban 18 388 volt, amely érték a következő két évben átlagosan 6%-kal nőtt. ídbvfOA MILYEN MEGJELÖLÉSRE SZEREZHETŐ VÉDJEGYOLTALOM? Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík- vagy térbeli alakzat - beleértve az áru vagy a csomagolás formáját - és ezek kombinációja, ha • megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, • nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (például általánosan használják az áru megjelölésére) vagy • viszonylagos kizáró ok (például más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). Védjegyek 177
