Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 A 2015. év a magyar szellemitulajdon-védelmi hivatali tevékenység merőben új irányainak kezdete is. Magyarország 1980-ban, a keleti blokk többi országával nagyjából egy időben csatlakozott a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (közkeletű angol rövidítéssel a PCT-hez). A magyar iparjogvédelmi hatóság a szerződés alapján úgynevezett átvevő és megjelölt hivatali státuszt kapott: a magyar feltalálók és vállalatok nemzetközi szabadalmi bejelentéseit továbbítja a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodájához, a Magyarországra kiterjeszteni kívánt külföldi bejelentéseket pedig elbírálja. Már az első évek tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a szerződés beváltotta a nemzetközi közösség reményeit. Azáltal, hogy egyetlen - mindössze egy hivatalos nyelven készült és egyetlen hivatalnál benyújtott - bejelentéssel teszi lehetővé, hogy a bejelentő akár az összes tagállamban szabadalmat igényeljen a találmányára, gyorsabbá, olcsóbbá és kiszámíthatóbbá tette a nemzetközi oltalomszerzést. A PCT bevezetése óta eltelt 36 esztendőben sok víz folyt le a tagállamok különböző vizein - és ez idő alatt hatalmas mennyiségű nemzetközi szabadalmi bejelentést nyújtottak be világszerte: 2014-ben például több mint 200 ezret. Magyarország tekintetében az elmúlt időszakban igazán nagy jelentőségű fejleményekről nem számolhatunk be. Ez azonban a 2016-os évben megváltozni látszik. A Szellemi Tulajdon Világ szervezete által működtetett Szabadalmi Együttm űködési Szerződés lógója A Szellemi Tulajdon Világszervezetének közgyűlése 2015 októberében döntött arról, hogy a PCT rendszerében nemzetközi szabadalmi hatósággá (nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervvé) jelöli ki a Magyarország és hét évszázados régiós partnerei közös erőfeszítésével létrehozott budapesti székhelyű Visegrádi Szabadalmi Intézetet. A világszervezet globális szabadalmi fórumainak nagyhatalmai, a G8-ak valamennyi delegátusa, valamint a skandináv régiótól Délkelet- Ázsiáig felszólaló szakértők egybehangzóan méltatták a „visegrádi négyek" szakdiplomáciai sikerét. WIPO I PCT The International Patent System Magyarország természetesen eddig is a PCT-rendszer teljes jogú tagja volt (a magyar bejelentések nemzetközi kutatását többnyire az Európai Szabadalmi Hivatal vagy az orosz hatóság végezte), azonban most először kerül a magyar, cseh, lengyel és szlovák feltalálókhoz kézzelfogható közelségbe egy, a saját anyanyelvükön is értő nemzetközi szabadalmi hatóság. Márai Füves könyvében leírt gondolatát láttuk megvalósulni a visegrádi partnerek esetében: „Az igazi képzelőerő a valóságból építi fel az újat, a csodálatost, a meglepőt." A Visegrádi Szabadalmi Intézet alapítói és a Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodája közötti megállapodás aláírása 2015. december 14-én
